A nevetés társasjáték
Tükör által homályosan (I.)
Az apadó folyó krónikája (II.)
A fontos választások előtt a pártegyesülés óta súrlódások zajlanak a Magyar Szövetségben, mellyel a magyar választókat is elbizonytalaníthatják.
Háborús időket élünk. Nem tudni, mi lesz a vége a globális-véres cirkusznak.
Mára teljesen világos, nyugati támogatás híján, harcoljanak bármilyen hősiesen is az ukránok, Kijevnek esélye sincs nemhogy megnyerni, de még elfogadható módon lezárni sem ezt a háborút.
A kiegyensúlyozott, boldog és sikeres gyerek minden szülő álma! Térségünkben a magyar gyerek számára ezt csak a magyar iskola tudja megteremteni!
Egészen elképesztő, de az eszkalációt szorgalmazókban még csak fel sem merül a gondolat, hogy Putyin netán úgy döntött, ha neki buknia kell, hát bukjon vele a nyugati világ is!
Donald Trump nemrégiben Orbán Viktorral találkozott, az újmarxista, neoliberális „igazságosztó” sajtóorgánumok persze nem nézték ezt jó szemmel.
Prága nemrégiben lemondta a közös cseh-szlovák kormányülést, de valójában volt egyáltalán eredményük ezeknek az üléseknek?
Menjen háborúzni, aki akar, de álljon a seregei élére, és ne szupervédett bunker reményében uszítson! És kövesse, aki akarja. Tehát Macron úr és a többi melldöngető, induljanak csak bátran előre!
A fiatal német értelmiség birkanyájként vonul az Új Világrend felé, és nem érzi tragédiának a pótolhatatlan veszteséget, hogy Goethe, Schiller, Beethoven, Mozart, és mások helyébe már a súlyosan mérgező LMBTQ- és woke-kultúra lépett.
A pozsonyi és budapesti zűrzavarkeltés mögött egyaránt nyugati erők állhatnak, hálás témákkal – Budapesten gyermekvédelemmel, Pozsonyban pedig BTK -módosítás elleni tiltakozással igyekeznek az utcára vinni az embereket.
A rendszer már tárolta az ujjlenyomatomat. Arcfelismerővel azonosítani is tud. És biztosan minden a legnagyobb rendben van, mert az itthoni ombudsman és Amnesty soha egy fél szóval nem tiltakozott.
Miközben a pesti villamosok lépten-nyomon köszöngetnek egymásnak, a Felvidéken a pártegyesülést követő rövid időt kivéve, amikor hosszú idő után újra egymásra találtak a magyar pártok és a magyar emberek, mára már újfent a távolságtartás a jellemző.
Legalábbis nem kéne megalázni a múltat.
Már-már megképződő karácsonyi hangulatban tör be (ebédlő szobánkba) a televíziós műsor elképesztőn primitív értékrendje, mohó és kapzsi, mindenekelőtt anyagi érdekeltsége.
A kontinens egyik utolsó nemzetállamának a képviselője azért utazott szeptember végén Korzikára, hogy bejelentse, kész alkotmányba foglalni Korzika autonómiáját.
101 év után ideje lenne buta kérdések és a közvélemény hangolása helyett szembesülni a múlt terhes örökségével és jobban megbecsülni egymást.
Az emberiség több ezer éve alapjában véve nem sokat változott. Nagyra hivatott, de gyarlóságai sokszor felülkerekednek talentumain és lehetőségein.
A bulvárra hasonlító politikai mindennapok teret adnak arra, hogy még többen ábránduljanak ki végleg abból, amit a demokráciának jelentenie kellene, ez pedig számos radikális erőnek adhat lehetőséget.
A Capitolium ostroma miatt saját apját feljelentő tinédzser törénete még amerikai viszonylatban is kirívó sztori.
Az is tiszta haszon, vélheti a kormányfő, hogy amíg a jónépet pálcikázzák, kevesekben merül fel, mi van a lassan a rétestésztává nyúló oltással.
A volt rendőrfőkapitány talán olyan titkokat vitt magával a sírba, ami miatt most már soha nem kapunk megnyugtató válaszokat folyamatban lévő büntetőügyekben. Legalábbis tőle nem.
Az elkészült szakelemzések alapján bizonyítást nyert, hogy a kijárási tilalom ideje alatt fokozott mértékben emelkedik az otthoni alkoholfogyasztás.
Az idén ünnepeljünk elcsendesedve. Petárdaárusok nélkül. Szabadság, egészség! E kettő kell nekem! Testvérek, ha túl leszünk rajta, sohase nézzünk hátra!
Hová álljunk, ha a jó oldalon akarunk lenni?