101 év után ideje lenne buta kérdések és a közvélemény hangolása helyett szembesülni a múlt terhes örökségével és jobban megbecsülni egymást.
Az emberiség több ezer éve alapjában véve nem sokat változott. Nagyra hivatott, de gyarlóságai sokszor felülkerekednek talentumain és lehetőségein.
A bulvárra hasonlító politikai mindennapok teret adnak arra, hogy még többen ábránduljanak ki végleg abból, amit a demokráciának jelentenie kellene, ez pedig számos radikális erőnek adhat lehetőséget.
A Capitolium ostroma miatt saját apját feljelentő tinédzser törénete még amerikai viszonylatban is kirívó sztori.
Az is tiszta haszon, vélheti a kormányfő, hogy amíg a jónépet pálcikázzák, kevesekben merül fel, mi van a lassan a rétestésztává nyúló oltással.
A volt rendőrfőkapitány talán olyan titkokat vitt magával a sírba, ami miatt most már soha nem kapunk megnyugtató válaszokat folyamatban lévő büntetőügyekben. Legalábbis tőle nem.
Az elkészült szakelemzések alapján bizonyítást nyert, hogy a kijárási tilalom ideje alatt fokozott mértékben emelkedik az otthoni alkoholfogyasztás.
Az idén ünnepeljünk elcsendesedve. Petárdaárusok nélkül. Szabadság, egészség! E kettő kell nekem! Testvérek, ha túl leszünk rajta, sohase nézzünk hátra!
Hová álljunk, ha a jó oldalon akarunk lenni?
Lassan a végéhez közeledik a parlamenti listák leadása, ez azt is jelenti, hogy a magyar pártok között nyár óta zajló tárgyalássorozat végére is pont kerülhet.
Ötvenhatra emlékezni mégis jó. Megsejtet valamit abból a csillogó szemű embertömegből, akikre ma is nagy szükség lenne.
Így szól az amerikai elnök egyre türelmetlenebb felszólítása Nyugat-Európa vezetőihez.
A hűvös technokrata megközelítésnek is vannak előnyei és igazságai. Gyerekeink és unokáink nemzedékére illik úgy néznünk nekünk, öregeknek, ahogyan ők néznek a világra, a mi világunkra és ránk.
Az ókori Rómában az ezerfejű ceasar, az arctalan tömeg, a legdurvább sértéseket vághatta a császári bíbor viselőjéhez – anélkül, hogy haja szála görbült volna. Ez volt a ius murmurandi – a mormogás joga.
Már kevesebb bennem az indulat...
Ipolyszalka és Letkés olyan, mint a két Komárom! Annyira összenőtt, hogy szinte szétválaszthatatlan.
Nagy szerencse, hogy csak most bolondult meg a természet, és nem Vivaldi korában, mert akkor mi ihlette volna meg a halhatatlan zeneszerzőt a Négy évszak versenymű megkomponálására?
Logikus és észszerű, ha nem tudod megállítani a szakadék felé rohanó autót, legalább megpróbálsz kiugrani belőle.
Akkor most együnk vagy diétázzunk? Zöldséget, gyümölcsöt, vagy húst, halat? A déliek vagy a tengeri halászok étrendjét válasszuk? Vajon az eszkimók szeretik a fügét vagy az olívabogyót? Furcsább dolgok is eszembe jutnak néha.
A gyerekek így döntöttek, nem akartunk beleszólni. Miért nem? Csak abba mertek, hogy mit és hogyan főzzön a menyed, mikor töröljön port? Az iskolaválasztás suviksz, abba már nem?
Használd kérlek a varázsszavakat: kérem, köszönöm, jó napot kívánok, viszontlátásra!