Telefonok
Éppen azon meditáltam, mit is jelent a számítógépem képernyőjén megjelent mondat: „A világ olyan, amilyen te magad vagy.” Majd jöttek a további hasonló mondatok: „Amire a figyelmedet fordítod, az lesz túlsúlyban az életedben.” A világban kavargó negatív energiák nagy hatással vannak életünkre, rátelepednek lelkivilágunkra, befolyásolják a társadalom hangulatát, és irányt szabnak az egész világ számára. Már köszönés után (sőt akár helyette is) olyanokat mondunk egymásnak, hogy szörnyű ez az élet, elviselhetetlen világot élünk, hogy nem bírjuk felfogni, honnan ez a sok rossz, és hogy hova fog ez még fokozódni.
De nem szabad elfelejtenünk, hogy a boldogságot, érzelmi tisztaságot, kellemes benyomásokat sugárzó energiák is jelen vannak, rájuk is figyelnünk kell. És ez nem ellentmondás, hanem valós tény. A jó és a rossz, a fény és az árnyék, az egymásnak ellentmondó nézetek, cselekedetek egyszerre vannak jelen az életben. Az a döntő, melyik irányba helyezzük figyelmünket. Ha a bizonytalanságra, félelemre figyelünk, magunk is ezt terjesztjük tovább, de ha a béke, nyugalom, boldogság irányát választjuk, akkor ezeket adjuk át környezetünknek is. Tehát amire figyelmet fordítunk, az erősödik bennünk, az életünkben.
Mondom, éppen elméláztam ezen gondolatok felett, amikor megszólalt a vonalas telefonom. Egy közvélemény-kutató és -elemző ügynökség nevében hívtak fel, hogy feltegyenek nekem néhány kérdést a társadalom helyzetére, illetve a közhangulatra vonatkozóan. Örömömben majdnem felkiáltottam: Na, engem is megtaláltak! Most végre én is elmondhatom véleményemet, sőt a statisztikákat is befolyásolhatom. Ne csak mindig a mások véleményét hallgassam/olvassam a médiában, hanem kapjon helyet a magamé is! Közben a hívó fél feltette az első kérdést: Milyen a legmagasabb iskolai végzettsége? Gyorsan feleltem, hogy mihamarabb rátérhessünk az érdembeli kérdésekre: Felsőfokú. Ajaj! - jött a válasz. - Ez esetben be is fejezzük, mert ebből a kategóriából már megvan a megszabott mennyiségű válaszadónk. A hölgy illedelmesen bocsánatot kért, hogy feleslegesen zavart, én pedig szintén illedelmesen, sőt kedélyesen válaszoltam, hogy nincs semmi baj, nem zavart, talán majd legközelebb… Mert ugye, éppen a pozitív irányulást választottam néhány perccel ezelőtt, s eszerint búcsúztam el beszélgetőtársamtól.
Mától kezdve nem fogom szebb vidékekre küldeni a telefonbetyárokat, hiszen ma is tanultam valamit. Ezentúl majd elmondom nekik, mennyire sajnálom őket, hogy ilyen csalárd megélhetéshez folyamodnak, és nemcsak hogy felborzolják az ember kedélyeit, hanem sokakat alaposan meg is vágnak, akik akár egész életükön át fillérenként félrerakott tartalékjukat is odaadják nekik abban a hiszemben, hogy ezt gyermekük vagy unokájuk érdekében teszik.
