Tele vagyunk továbbra is a kisebbségi létünkből származó görcsökkel, amelyeket a mindenkori szlovák hatalom nem akar enyhíteni.
Fél óra elteltével a miniszterasszony gyorsan távozott az elnöki palotából és a sajtó kérdéseire sem volt hajlandó válaszolni.
Őry Péter munkatársaival 69, kisebbségi nyelvhasználatot sértő esetet dokumentáló beadványt juttatott el a kormányhivatalba.
Szürreális jelenetek játszódtak le a múlt hétvégi, macházai falunapon, ahol tavaly októberben a falu lakosai új polgármestert választottak, mégpedig a túrócszentmártoni Baka Ľubomírt.
A magyar közösség nyelvi jogaiért még bőven van mit tenni. Ilyen lehet például a magyar nyelvhasználat biztosítása az egyes hivatalokban.
2012-től kétévente készül jelentés a kisebbségi nyelvhasználat aktuális állapotáról. A helyzet lehetne jobb is.
A második nemzetiség bevezetése kapcsán kevés szó esett annak kisebbségi nyelvhasználatot befolyásoló következményeiről. Horony Ákos kisebbségi ügyekkel foglalkozó jogászt kértük meg, segítsen eligazodni a témában.
A finnországi svéd kisebbségi nyelvhasználat jó minta lehet.
Nagyobb időkeretet kell biztosítani a kisebbségi nyelveken sugárzott televíziós műsorok számára, illetve növelni kell a gyakoriságukat is.
Az ún. kisebbségi önkormányzatok fele nem tájékoztatja a lakosokat a nemzeti kisebbségeket megillető nyelvhasználati jogokról.
Szlovákiában akkor is kötelező a szlovák nyelv használata, ha magyarok által magyarok számára készített termékek reklámozásáról van szó.
A jelenlegi helyzetben a kisebbségi jogok érvényesítésének mértéke az aktuális politikai hatalomtól függ.
A kulturális minisztérium államnyelvőrei ismét felemelték figyelmeztető ujjukat.
Lájkokkal kisebbségi ügyeket sem lehet sikerre vinni, a valós eredményekhez sokkal több kell.
A beszélgetés egyik sarkalatos pontja volt a vizuális kétnyelvűség kérdése.
Nagy adag tudatlanság is kell ahhoz, hogy egy eredendően többnemzetiségű és többnyelvű ország esetében, mint Szlovákia, az egyetlen „államnyelv” koncepcióját helyesnek tartsuk.
"A lényeg, hogy a kisebbségek által lakott területeken egyenlő legyen az államnyelv és kisebbségek nyelve, tehát, hogy érvényesüljön az egyenjogúság és az egyenrangúság elve!"
A településeknek összesen 71 kérdést tettek fel 6 témakörben.
Az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján az államtól várni a megoldást hiábavalónak tűnik.
Mégis el kell ismernünk, hogy a magyar vezetésű városoknak és községeknek valóban van bizonyos törvény által biztosított mozgástere a nemzetiségi ügyek, ezen belül a magyar nyelvhasználat vonatkozásában is.