Kisebbségi nyelvhasználat: ki nem használt lehetőségek

2019. július 6., 15:08
ma7

A Martosi Szabadegyetem egyik legérdekesebb párbeszédét hozta Bukovszky László, kisebbségi kormánybiztos és Horony Ákos, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálata jogászának kerekasztal-beszélgetése, melyet kolléganőnk, Haják Szabó Mária moderált.

Horony Ákos az államigazgatási nyelvhasználatot szabályozó törvény ismertetésével kezdte a beszélgetést. Kifogásolta, hogy

számos önkormányzat a kötelező erejű szabályozást sem tartja be, sok esetben annak ellenére sem alkalmazzák a kétnyelvűséget.

Ennek okaiként többek között a társadalmi nyomás hiányát, az állampolgárok passzivitását hangsúlyozta. A Velemjáró mobilapplikáció éppen ezt a passzivitást kívánja kezelni azzal, hogy leegyszerűsíti az állampolgári bejelentések módját - emelte ki Horony.

Mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó jogszabályokban óriási a káosz, nem egyértelmű, rosszul definiált, sőt olykor egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz. Horony Ákos az alkalmazás és jogérvényesítés kapcsán kiemelte, a polgárok képtelenek átlátni a törvény kesze-kusza jogszabályait. Bukovszky László hozzátette, ugyan számos országos üzlethálózattal tárgyalt a magyar feliratokról, elmondása szerint aktívan dolgoznak azon, hogy az élelmiszerüzletek minél több feliratát kétnyelvűsítsék, de még mindig komoly hiányosságok vannak. 

Fotó: ma7.sk

Haják Szabó Mária éppen a martosi postahivatal példáján szemléltette a szabályozás abszurd helyzetét. A helyi postán ugyanis, bár a nyitvatartás felirat magyarul is kint van, a napokat már csak szlovákul tüntették fel. Bukovszky szimpla bunkóságnak minősítette a szituációt, de kiemelte, az ilyen helyzetek elkerülésében óriási szerepe lenne a civil szféra nyomásának is.  

A beszélgetés egyik sarkalatos pontja volt a vizuális kétnyelvűség kérdése.

Horony Ákos nyelvi tájképnek nevezte ezt, amely lehetővé teszi, hogy a helyi magyarok otthon érezzék magukat. A jogász a magyar feliratok kisebb méretét is kifogásolta, és kihangsúlyozta, az emberekben még mindig nem tudatosult az sem, hogy 2011 óta nem kell sorrendet tartani a többségi és kisebbségi nyelvek között. Egy másik hasonló példa, hogy hiába rendelkezik jogszabály a helységnévtáblák kétnyelvűsítéséről, ha annak gyakorlati megvalósítását rosszul szabályozzák.

Bukovszky László mindezt azzal egészítette ki, hogy szerinte egy

hibás belső kontroll, egy mečiari időkből származó beidegződés okozza, hogy a magyar nyelvű feliratokat mind a mai napig gyakran kisebb betűmérettel tüntetik fel.

Emellett persze a nemtörődömség is óriási szerepet játszik, véli a kormánybiztos. A felmérések szerint a Dunaszerdahelyi járás közel hetven települése közül tizenötben bevallottan nem is értesítik a helyi magyar lakosságot kisebbségi nyelvhasználati jogaikról, sőt ez a járás az, ahol a legtöbb nyelvhasználati törvénysértés jut, egy főre számítva. Érdekes módon a Zoboralján sokkal jobb a helyzet, a vizuális kétnyelvűség sokkal erőteljesebb - jelentette ki Bukovszky.

A közlekedési táblák kétnyelvűsége kapcsán Bukovszky felhívta a figyelmet arra, hogy az ország déli részén megjelentek az első ilyen táblák, de ezek csak kiegészítő információkat tartalmaznak. Haják Szabó ugyanakkor a helységek távolságát feltüntető táblák kétnyelvűségének hiányát hangsúlyozta, mondván ezeknek van igazán jelképes erejük.

Horony azt is kifogásolta, hogy

a közigazgatásilag településrészekként számon tartott helységeket, mint amilyen például Örsújfalu, sokszor nem tüntetik fel kétnyelvűen, a rossz szabályozás miatt.

A jogász szerint sok tisztázandó kérdés van még ezekkel a táblákkal kapcsolatban. Rendelkezni kellene például arról, hogy csak a magyar lakosságú falvak kataszterében legyenek-e kétnyelvű közlekedési táblák, vagy országos szinten, egységesen kétnyelvű táblákat lehetne kihelyezni, rajtuk a magyarok által lakott településnevekkel.

Kövesse facebook oldalunkat is!