Nehogy átessünk a ló túlsó oldalára, és túllihegjük az összefogást!
A francia elnök úgy véli, a legnagyobb tisztelettel kell figyelni a magyarországi politikai diskurzust.
Minden felmelegedett, izzik, bugyborékol.
Ha Vladimír Mečiar valakinek segít egy új párt létrehozásában, abból még nem következik automatikusan, hogy ő maga személyesen visszatér a politikai ringbe.
Hol vannak már azok az idők, amikor a lakótelepi szlovák kissrác tőlünk tanult meg magyarul, ráadásul nem is kényszerből, hanem mert egyszerűen ez volt a természetes!
A kérdés csupán az marad, hogy a vegyespártból csak az elnöknek kell bujkálnia, vagy ez már a felvidéki Hídexit előjele?
A focipályákon túl is zajlanak a párharcok.
Azokat a kereszteket az ő sírjukról törték le, és minden ütés, minden döfés, minden eldobott kő az egyetemes magyarságot találta el.
Június 4-én, a nemzeti összetartás napján az embernek akarva-akaratlanul is 2009. június 30., a felvidéki magyar „széthúzás napja” jut az eszébe.
Megszellőztették azt is, hogy ezen az ülésen bejelentik a pártelnök lemondását is. Puccskísérletről, önkéntes távozásról is csiripeltek a verebek. Elmaradt a szenzáció.
Ezek a felvidékiek az évek múltával is nagyon erősen kötődtek a szülőföldjükhöz, és dolgozott bennük a tenni akarás!
Minden hiába, nincs számára megbocsátás, és a filmstúdió sem állt ki mellette.
Az első lépés a magyarság önmeghatározása felé a múlttal való kiegyezés lenne.
Egyre többen elégedetlenek a helyzetükkel.
Egy patkószeg miatt a patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a lovas elveszett, a lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt a háború elveszett, a háború miatt az ország elveszett.
Valahol a világhálón felfigyeltem a hírre, hogy az amerikai autógyárak példája után az Európai Bizottság is foglalkozik azzal a nagyszerű és páratlan gondolattal, hogy az üzemanyag-fogyasztást csökkentendő nem kell az autókba pótkerék.
Nekik harcra és erőszakoskodásra volt szükségük, hogy megmutassák a világnak üldözöttségüket, ellehetetlenítésüket, szabadsajtó-hiányukat, mérföldköves jogfosztottságukat.
Mindenki másokra mutogat.
De milyenné válhat a kétoldalú masszírozást követően, főleg abban az esetben, ha a Smer is elbizonytalanodna Lajčák miatt?
Ez csupán egy újabb populista húzás a népszerűségét és befolyását egyre csak vesztő kormánypárt részéről? Vagy esetleg arról van szó, hogy el akarják zárni a pénzcsapot a civil szerveződések elől?