2019. május 25., 18:36

A Rákóczi Szövetség márkanév a Felvidéken

Amikor harminc évvel ezelőtt a rendszerváltás forrongásában néhány élete teljében, sőt azon is túli felvidéki származású, a szülőföldön élő magyarság sorsát szívén viselő ember megalapította Budapesten a Rákóczi Szövetséget, egyikük sem gondolta volna, hogy mára a szövetségnek 200 településen lesz alapszervezete, több, mint 300 diákszervezettel és mintegy 27 ezer taggal fog rendelkezni. Ezek a felvidékiek az évek múltával is nagyon erősen kötődtek a szülőföldjükhöz, és dolgozott bennük a tenni akarás!

Rákóczi30
Fotó: Katona Tamás

Csak egy példa: a szövetség alapításában élenjáró egykori érsekújváriak minden év első júliusi vasárnapján találkoztak a budapesti Fészek-klubban, ahol éjszakába nyúló beszélgetések során adták át egymásnak életük történéseinek beszámolója mellett a szülővárosukról hozzájuk eljutott híreket is. Pár ilyen találkozásra meghívást kapott néhány Érsekújvárban élő közéleti személy is, hogy hitelessé és kerekké tegyék a helyi eseményekről szóló beszámolókat.

Az egyik ilyen Fészek-klubi találkozó hívta életre a Rákóczi Szövetséget is,

kezdetben kizárólag Felvidéket támogató szándékkal. Élére olyan szülőföldjéhez nagyon erősen kötődő embert kerestek, akinek Magyarországon szava van, és személyes ismeretségével, szerteágazó kapcsolataival képes megalapozni a szövetség anyagi bázisát. 

Így esett a választás a szenci születésű és érsekújvári rokoni szálakkal bíró Halzl Józsefre, a Magyar Villamosművek akkori vezérigazgatójára, aki a felkérést elfogadta.

Személye évekig egyet jelentett a Rákóczi Szövetséggel, sokan egyszerűen csak Halzléknak nevezték a szervezetet. Úgy gondolták, ő maga a Szövetség, egy egyszemélyes intézmény, hiszen személyesen ott volt minden felvidéki magyar kilométerkőnél, minden jelentős és kevésbé jelentős eseményen, ahova hívták vagy amit ő maga talált ki.

Szervezett lelkesen, fáradtságot és lehetetlent nem ismerve, telefonnal a kezében tudott csak pihenni budai lakásában is, onnan hívta rendszeresen felvidéki barátait! Szinte felismerte az ember a csörgőhangot, pedig hol voltak akkor még az okostelefonok! Olyankor félbe kellett szakítani minden teendőt, mert igencsak hosszú beszélgetésnek nézhettünk elébe. A lakásából is állandóan szervezett, buzdított, feladatokat osztott.

Az egységes nemzetpolitika szempontjából kedvezőtlen kormányzati időszakok sem kedvetlenítették el, szűkösebben és összeszorított fogakkal ugyan, de annál lelkesebben gyűjtötte maga köré csapatát.

Az általa megálmodott Város és Vidéke Célalapokkal behálózta az egész Felvidéket, a kilencvenes évektől kezdve egy jobban kiépített szervezet volt, mint bármelyik magyar párt. Mert a pártokból akkor is volt legalább három, amit Halzl nagyon fájlalt, ezért a célalaphálózat egyik küldetése az volt, hogy a civil szervezetben a kulturális, oktatási és egyházi intézmények helyi képviselőivel együtt leültesse a pártok képviselőit is egymás mellé. Hogy induljon el a párbeszéd! Akkor ez a kezdeményezés többé-kevésbé sikerrel is járt!

Halzl József nagyon jól látta, hogy a felvidéki magyarság megmaradásának és erősödésének legfontosabb pillére és feltétele a magyar iskola.

A Szövetség figyelme ezért a magyar iskolák és óvodák felé fordult, a beíratási programok megvalósítása volt a célalapok legfontosabb tevékenysége. Sokan eleinte megmosolyogták, hogy mesekönyvekkel, energiatakarékos izzókkal, színes ceruzákkal és füzetekkel felszerelt aktivisták hirdették minden magyar településen a magyariskolába-iratkozás fontosságának igéjét. Még el sem kezdték az új kiselsősök az első osztályt, már jött is tőle a felkérés a következő tanévben iskolakötelessé váló magyar gyerekek adatbázisának összeállítására, hogy időben lehessen elkezdeni a meggyőző munkát!

Mindig érezte, hogy a hangsúly a fiatalságon van, a szülőföldön érvényesülni tudó fiatalságon, az ő magyarságtudatukat kell megerősíteni.

A Szövetség ennek érdekében határon túli magyar iskolásokat utaztat minden évben az októberi 56-os budapesti ünnepségre, a magyarországi diákokat pedig március 15. környékén a felvidéki megemlékezésekre viszi el, miközben szép számmal alakulnak ki gyümölcsöző partnerkapcsolatok az iskolák között. Népszerűek a felvidéki diákok körében a Szövetség által szervezett tematikus diáktáborok, szakmai képzések is.

A jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikájához jól illeszkedik a Rákóczi Szövetség tevékenysége. Nem véletlen, hogy a Rákóczi Szövetség karolta fel a a Minority SafePack aláírásgyűjtést is (európai polgári kezdeményezés az őshonos kisebbségek jogaiért). Az összegyűjtött több, mint egymillió aláírás elérése nem lett volna lehetséges munkájuk nélkül.

Időközben a Rákóczi Szövetség kiterjesztett tevékenységét a többi elszakított nemzetrészre is, de sohasem felejti el az eredeti küldetését, a Felvidék magyarságának szolgálatát. 

Mostanában már ritkábban találkozunk az Elnök úrral! De tudom jól, milyen nagy fájdalmat okoz neki például a pozbai magyar iskola bezárása, ahova valamikor még közösen látogattunk el Lévai Anikóval együtt, és biztos személyes kudarcként könyveli el a nagymegyeri és tornalji magyar gimnáziumok megszűnését is, pedig ő tehet ezekről legkevésbé... 

Az idő szava tavaly őt is megszólította! Nyolcvan fölött jóval egy kis visszavonulót fújt, már "csak" tiszteletbeli elnöke a Rákóczi Szövetségnek! Jó volt látni őt a harmincéves évfordulós ünnepség fotóin! Jó egészséget örökös Elnök úr, és boldog születésnapot Rákóczi Szövetség!

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.