A Selmecbánya közelében fekvő terület, ahol a későbbi település létrejött, a Hont-Pázmány nemzetség tulajdonában volt.
A falu a csallóköz legrégebbi települései közé tartozik, az azonban nem bizonyos, hogy egy 1015-ből származó oklevél erre a településre vonatkozik.
A község nem tartozik a szorosan vett, néprajzilag körülhatárolt Zoborvidékhez, attól kissé délebbre fekszik.
Csallóközkürt a legrégibb csallóközi települések közé tartozik. Már 1138-ban említi egy oklevél.
Felsőszemeréd nevét az itt feltárt rovásírásos emlékek tették elsősorban ismertté.
Alistál az egykori Pozsony vármegye egyik legdélebben fekvő csallóközi települése. Nevét egy 1391-ből származó oklevél bizonysága szerint onnan származtatják, hogy a községben királyi istállók voltak.
Bacska első okleveles említése 1214-ből való. Több földesura volt, de a Gutkeled nemzetség volt a legjelentősebb birtokosa.
1449-ben gótikus stílusban átépítették. A szentély ekkor kapta támpilléreit, és a hajó déli falába szemöldökgyámos portálét építettek.
Hébec község egykor Deménd határában állt. A falu első okleveles említése ugyan 1276-ból való, de keletkezése a 11. századra tehető.
Hidas eredetileg a Felső-Csallóköz honfoglalás kori magyar települései közé tartozott. A 13. században német telepesek érkeztek ide, akik különböző kiváltságokat kaptak az uralkodótól.
A templom érdekessége a torony csúcsán található magyar Szent Korona másolata.
Sáp községet először 1252-ben említik oklevélben „Saap” néven.
Zsíp Gömör korai telepítésű községei közé tartozik.
Cseklész a középkorban Mátyusföld jelentős települései közé tartozott. Az egész középkorban a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt.
A község neve először a zobori apátság 1113-ból származó oklevelében fordul elő.
A település neve először a zobori apátság 1113-as oklevelében fordul elő. Kezdetben a zobori apátság birtoka volt, később a Hont-Pázmány nemzetség szerzi meg.
Figyelmet érdemelnek a sekrestye keresztboltozatának zárókövei is.
A település első templomát a 13. században építtették a Hunt–Pázmány nemzetség tagjai, és a hagyomány szerint Szent László tiszteletére szentelték.
Mai formájában 1768–1771 között épült, barokk stílusban.
