Felsőszemeréd katolikus temploma

Kovács László 2019. április 15., 13:45

Felsőszemeréd nevét az itt feltárt rovásírásos emlékek tették elsősorban ismertté. A település első okleveles említése 1268-ból származik. A 15. században Egyházasszemerédként is említik. Az egyházas előnév minden esetben korai templomos helyre, plébániatemplom meglétére utal. A török időkben az újvári szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után földesura Hellenbach báró volt.

Fotó: Görföl Jenő

Mai temploma a 13. században épült, bár a település minden bizonnyal Szent István idejétől templomos hely. Román kori elem kevés maradt meg a templomban, ám a 15. századi gótikus átalakítás emlékei ma is láthatók. A hajó déli falában lévő gótikus portálé fölött van a hornyos és pálcatagos díszítésű kőgerenda és a szamárhátíves timpanon, amelynek ívmezője középkori freskómaradványt rejteget.

A portálé fölötti kőgerendán található a rovásírásos emlék. Ennek legelfogadottabb megfejtését Püspöki Nagy Péter adta, és így hangzik: „1482 Kűrakó János mester”. A dátum a gótikus átalakítás idejét jelzi. Előkerült azóta egy másik rovásírásos emlék is. 1987-ben a fából készült tetőszerkezetet javították, s egy szarufákhoz erősített fémkereszten találták. Tipary László szerint ennek a rovásírásnak az olvasata a következő: „Szentséges hely, dicsér e felírás. 1842. június 2-án.” Ez a fémkereszt ma a szentély fölött látható.

A templom román kori része a szentély, amelynek félköríves záródása ma is felismerhető, valamint a félköríves diadalív. A szentélyben ugyanakkor csúcsíves gótikus szentségház található. A hajó nyugati oldalán a kegyúri karzatot a 18. században átalakították, a félköríves boltozat tovább őrzi román kori eredetét.

Képgalériánk:
Fotó: Görföl Jenő

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS