Amikor a csendes lázadó őrült merénylővé válik
Találkozott a Selyemút és a magyar út
Légüres évek Csáky Pál majdnem felülnézetéből
A zolnai Szent István-templom 1220 körül épült román stílusban. 1310 és 1320 között gótikus átalakításakor nyerte el mai alakját.
A 20. század elején határozták el a mai templom megépítését Réz László lelkipásztor irányításával.
A kolostor épülete ma kulturális célokat szolgál.
1733-ban pálosok telepedtek ide, és egy nagy méretű templomot és kolostort is építettek.
Nagysalló már korán templomos hellyé vált, templomáról már 1397-ben említés történik.
A dejtei templom legértékesebb középkori emlékei a faliképek. A szentély mennyezetén az Uralkodó Krisztus látható a négy evangélista szimbolikus alakjával
Középkori temploma elpusztult, de a helyén és bizonyára annak anyagát is fölhasználva építették fel 1750-ben a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát barokk stílusban.
A Felvidék templomait bemutató sorozatunk ezúttal Gútára kalauzolja el olvasóinkat.
A templom az 1910-es években kiégett. A harmincas években még a tetőszerkezet nagy része is megvolt. Később a templom és a védőfal anyagát is széthordták, s csak az 1980-as években konzerválták a falakat és az épületmaradványokat.
A Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt ferencrendi templom 1513-ban épült.
A Gömör megyei Berzéte első említése 1242-ből való, az oklevél aranybányászatot is említ. A falu nyilvánvalóan korábbi alapítású.
A települést a hagyomány szerint a garamszentbenedeki bencések alapították. 1156-ban bányaterületként említik.
A háromhajós, kétszentélyes, boltozott gótikus bazilikát a 14. század első felében építették egy korábbi 13. századi templom helyén.
A reformáció idején lakói a kálvini hitet követték, s ma is jelentős református gyülekezete van.
A rárósmúlyadi római katolikus Szent Erzsébet-templom Medgyaszay István tervei szerint épült 1909–1910-ben gróf Kőrfy Rudolf kezdeményezésére.
Ipolyság első írásos említése 1237-ből származik. Nagyjából ekkor alapította itt a Hont-Pázmány nemzetségbeli Márton bán a premontrei rend kolostorát.
A mai Lakszakállas két falu egyesüléséből jött létre. Az egyiket, Túriszakállast 1268-ban említi egy oklevél a komáromi vár birtokaként, Zakalus néven.
Az Éberhard körül kialakult birtok 1810-ben került az Apponyiak birtokába, s uralták egészen 1923-ig.
Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma a 13. század közepén épült késő román stílusban.
A Selmecbánya közelében fekvő terület, ahol a későbbi település létrejött, a Hont-Pázmány nemzetség tulajdonában volt.
A falu a csallóköz legrégebbi települései közé tartozik, az azonban nem bizonyos, hogy egy 1015-ből származó oklevél erre a településre vonatkozik.
A község nem tartozik a szorosan vett, néprajzilag körülhatárolt Zoborvidékhez, attól kissé délebbre fekszik.
Csallóközkürt a legrégibb csallóközi települések közé tartozik. Már 1138-ban említi egy oklevél.
Felsőszemeréd nevét az itt feltárt rovásírásos emlékek tették elsősorban ismertté.