A Szent Miklós-templom Bakabányán
A települést a hagyomány szerint a garamszentbenedeki bencések alapították. 1156-ban bányaterületként említik. 1317-ben Károly Róberttől bányaszabadalmat kapott, 1345-ben szabad királyi bányaváros lett. Zsigmond idején fallal is körülvették.
A Szent Miklós-templom még a 13. században épült, gótikus stílusban való igen jelentős átalakítással nyerte el a mai alakját. Az egyenes záródású szentélyt eredetileg síkmennyezetes hajó követte. A templomnak két tornya volt, a nagyobb a szentély fölött, amelyet egy földrengés megrongált, ezért a 19. század közepén lebontották. A másik torony a nyugati oldalon volt, ezt szintén lebontották, és egy újat építettek a helyébe 1864-ben. 1440-ben az északi oldalon egy oldalhajót építettek hozzá.
A szentélyt és a sekrestyét bordás keresztboltozattal fedték. A szentély falában több lóhereíves gótikus ablak van. Belül, a jobb oldalon kettős ülőfülke, a bal oldalon pedig egy szép gótikus pasztofórium van egy csavart oszlop fölött. A szentély boltíveinek négy cikkelyében a négy evangélista képe látható.
A templom főhajóját 1506-ban gazdag hálós boltozattal fedték. A főhajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A diadalív fölött, a hajó felől Szent Miklóst ábrázoló freskó van. Az oldalhajót négyes tagolású keresztboltozattal fedték, akárcsak szentélyét. Az oldalhajó bordáinak és diadalívének pillérei gazdagon díszítettek ember- és állatalakokkal, zárókövei szintén.
A Szent Miklós-templom szárnyas oltárai a 15. század legszebb alkotásai közé tartoznak. A Szűz Mária-oltár a legrégibb, 1470 körül készült. Közepén a 120 cm magas Madonna-szobor áll, két oldalon a négy női szent: Borbála, Katalin, Margit és Dorottya. A szárnyakon Szűz Mária életéből vett képek láthatók. A másik a Mária megkoronázása oltár. Közepén Mária megkoronázása szobor, mellette Szent Péter és Szent Pál alakja látható. A szárnyakon passiójeleneteket ábrázoltak, ezeket később illesztették az oltár középső részéhez. A Szent Üdvözítő-oltár 1488-ban készült. Középen az Üdvözítő alakja. A Krisztus-fej üregében 1942-ben egy német nyelvű szöveget találtak, amely elárulja, hogy az oltárt „Pál, budai mester készítette 1488-ban”. Az egybeépített szárnyakon a tizenkét apostol alakja látható. A szentélyben áll a Kálvária-oltár. Középen Krisztus a Kálvárián a két lator között, a feszület lábánál Szűz Mária és Szent János evangélista. A szárnyakon lévő domborművek passiójeleneteket ábrázolnak. Az oltár oromdíszében a Vir dolorum és Szent Miklós alakja látható.
