Az Apponyi család temetkezőhelye
Éberhard község első okleveles említése 1209-ből való. Első ismert birtokosa a Hont-Pázmány nemzetségből származó Szentgyörgyi grófi család volt. Ők építtették meg a Csallóköz egyetlen várát, akkor még a Duna Csallónak nevezett ág átkelőhelyének védelmére. A várat Szelepcsényi György érsek alakíttatta át kastéllyá, benne képezve ki azt a kápolnát, amely a település templomaként is szolgált. Az Éberhard körül kialakult birtok 1810-ben került az Apponyiak birtokába, s uralták egészen 1923-ig.
A temetőkápolnát, amely ma a település temploma, Apponyi György kezdte építtetni 1869-ben. Családi sírboltnak épült neogót stílusban, Szent György tiszteletére szentelték. Nyugati homlokzatán neogót mérmíves ikerablak van, s a homlokzati falra ráépült toronyban helyezték el az ünnepélyes hangú harangot 1871-ben. A márványból faragott oltáron Kálvária látható, mellette egy Szent György-szobor áll.
Mivel az Apponyiak temetkezőhelyül építtették, ezért a hajó déli oldalánál egy sírkápolnát alakítottak ki. A hajó déli falán vörös márványtáblákon olvasható az ide temetett Apponyiak neve. Ezek: az építtető Apponyi György és neje, Stáray Júlia, Apponyi Károly és neje, Klebelsberg Leopoldina. Emléktáblát kapott Marzani Albertné Apponyi Georgina grófnő is, ő azonban Tirolban van eltemetve.
A család legismertebb tagját, Apponyi Albertet (gyermekkorától Éberhardon élt, itt fogadta híres vendégeit, pl. Roosevelt elnököt is) a versailles-i békekonferencia magyar delegációjának vezetőjét ugyan Budapesten temették el 1933-ban, de hamvait 1942-ben a Magyarországhoz visszatért Éberhardon helyezték nyugovóra.
Az Apponyiak temetkezési helye, az éberhardi Szent György-kápolna ma a település templomaként szolgál. Itt tartják minden évben, a trianoni békediktátum évfordulóján, június 4-én az összetartozás napjának emlékünnepségét.
