2019. február 4., 12:03

A darázsi (Zobordarázs) Szent Mihály-templom

A község neve először a zobori apátság 1113-ból származó oklevelében fordul elő. Ugyanebben az oklevélben már említik templomát is, amely legkésőbb a 12. század elején épült, de a 11. századi építése is valószínűsíthető. Azok közé a román kori templomok közé tartozik, amelyek a hosszú évszázadok alatt nemcsak alaprajzukban, hanem külső formájukban is megőrizték eredeti alakjukat.

A darázsi (Zobordarázs) Szent Mihály-templom
Galéria
+5 kép a galériában
Fotó: Görföl Jenő

A Szent Mihály tiszteletére emelt templom a román kori építészet jellegzetes formáit mutatja: keletre néző, kis félköríves szentély, téglalap alakú hajó, a nyugati oldalon téglából épült torony. A hajó déli oldalán egyszerű kapuzat, három félköríves kis ablak. A torony ablakai keskenyek, a toronysisak négyszögű, téglából rakott. A szentélyen két kis román ablak van. A szentély díszítése szintén téglából való: háromszögbe rakott, mintegy oszlopokon nyugvó ívmező, melynek egy része vakolat alatt van.

A templom belseje is változatlanul őrzi az építés idejéből származó román elemeket. A szentélyt a hajótól félköríves diadalív választja el. A falban mindkét oldalon román kori fülkék vannak a szenteltvíz, illetve a szentségtartó számára. A templom belsejének nyugati oldalán található az emeletes karzat, melynek pillérein nyugszik tulajdonképpen a torony keleti fala. A karzat felső része félköríves nyílásokkal néz a hajóba. A karzatnak és a szentélynek falazott boltozata van, a hajó gerendás sík mennyezetű.

A darázsi templomot többször javították, legutóbb 1932-ben, de román jellegét soha nem változtatták meg, ezért Nyitra környékének ma is a legértékesebb román kori temploma.

Fotó:  Görföl Jenő

A darázsi (Zobordarázs) Szent Mihály-templom
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.