Beérett a munkánk gyümölcse
A roma felmentő sereg és a betelepülők
Valahol utat tévesztettek
Az egységes Kárpát-medencei magyarság ma már nem emlék, hanem a mindennapokban megélt valóság.
Az üzenetértékű szobor anyaga tartós vörösrézlemez, a madár szárnyainak fesztávolsága pedig 90 centiméter.
Tabukat is érintő páros interjúnk Trianont övező konszenzusról, „mi lett volna, ha…” kérdésekről és megoldási-feldolgozási utakról.
A szlovák nyelvű online sajtó ignorálta a találkozót – de rendesen.
Több módon is emlékeznek Dunaszerdahelyen.
A békediktátum elfogadásának századik évfordulóján trianoni emlékszámmal jelentkezik hetilapunk, a Magyar7.
Igen fontos és legalább annyira időszerű kutatásról számoltak be a Trianon 100 kutatócsoport szakemberei. Telefonos közvélemény-kutatás fomájában térképezték fel, egyebek mellett, az anyaországi magyarok diktátummal kapcsolatos ismereteit.
"Másként látjuk ezt a történelmi eseményt, bár ugyanaz a történelem, másként éljük meg. Nem szabad, hogy megosszon minket." - jelentette ki Ivan Korčok.
Smídt Róbert szőgyéni fafaragó művész már négy trianoni emlékművet alkotott, de véleménye szerint Trianonhoz köthetőek az 56-os szobrok, a kitelepítés, a deportálások, a fogolytáborok emlékművei is.
A komáromi egyesületek és polgári társulások rendszertelenül megjelenő lapja immár a 4. évfolyamába lépett.
Mintegy 120 felvidéki magyart invitál a kormányfő június 2-án a pozsonyi várba.
A magyarság végre arra méltó, központi emlékművet állít a trianoni országvesztés tragédiájának.
A videóklipben Somorjától Kassáig az összes olyan felvidéki helyszín megjelenik, amely érzelmi szempontból fontos a formáció tagjainak és a felvidéki magyarság bástyájának is tekinthető.
A Kárpát-medence különböző pontjain élő művészek szavalnak majd egy ismert Reményik Sándor verset.
Június negyedikén nemzetünk a magyarság számára a 20. század legtragikusabb történelmi eseményére, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezik. Így teszünk mi is, itt a Felvidéken.
Egy okos segítség a szélesebb olvasóközönség számára is a történések megismerésében és megértésében.
Emlékezetes története van a Trianon-emlékfának, amelyet a várpalotai Trianon Múzeumtól kapott Dunaszerdahely városa 2008-ban.
Meg kell bocsátanunk és bocsánatot kell kérnünk egymástól, mert vétkeztünk egymás ellen. A megbocsátás, ahogy a szeretet is, feltétel nélküli, hiszen sorsközösségre vagyunk ítélve.
A cél, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára, az összetartozás jegyében egy illusztris emlékhely jöhessen létre Gömör szívében.
Tíz és huszonöt év közötti magyar fiatalok nemzeti összetartozást kifejező pályamunkáit várják.
2020. június 4-én, 20 óra 20 perckor a világon mindenhol tüzet gyújthat bárki, aki a magyar közösséghez tartozónak érzi magát.
A Kárpát-medencében szóljanak száz másodpercig a harangok Trianon százéves évfordulója alakalmából június 4-én, magyar idő szerint 16 óra 30 perckor!
A románok Erdély hovatartozása miatti komplexusa ölt testet ebben az erőfitogtatásban
Szavazzunk a továbbjutott felvidéki fiatalokra!