A tizenhárom részes dokumentumfilm-sorozat folytatását tervezik.
A díjról a Kárpát-medencében lévő magyar középiskolák diáksága szeptember 21-től (Széchenyi István születésnapjától) október 16-án éjfélig közjegyző által is ellenőrizhető módon szavazhat.
Megkérdeztem anyától, mi fáj nekik? Anya lerajzolta és elmesélte, hogyan szakították szét a rossz bácsik Magyarországot régen, és hogy van határ.
Az árkok tovább mélyültek, mindenki a másik meggyengülését reméli, ezért stratégiai lépések helyett taktikázás folyik.
Bár kameráinkkal nem lehettünk ott mindenütt, egy kis ízelítőt mégis összeállítottunk a megemlékezések sorából.
A horvát sajtó irredentizmust emleget, közben hazudik egy nagyot.
Egy döntés, két város példáján.
Ki zárja be a múlt és a jelen csikorgó pántú vasajtaját?
Minden nehézség, történelmi tragédia ellenére megvagyunk, a Kárpát-medencében a legszámosabb nemzet vagyunk.
Eltűnt alkotások nyomában.
A trianoni határok módosítása 1924. február 15-én lépett hatályba.
A dunaszerdahelyi kopjafa nem mást, mint a magyar nemzet egységét szimbolizálja.
Száz év a történelem és a politika tükrében. Mikor volt jó magyarnak lenni?
A napilapokban sorozatosan feltűnik a fejlett, modern, demokratikus Csehszlovákia és a maradi, fejletlen, középkorban ragadt „Uhorszkó” ellentéte.
Mikor volt tabu Trianon? Hogyan oktatták a két világháború között és mit hozott a rendszerváltozás?
A tökéletes agymosás következményeként a vegyespártból kiábrándultak nem magyarosodtak vissza, inkább beleábrándultak egy szlovák pártba.
A kassai Nemzetközi Rovás Alkotócsoport tagjainak munkái állnak a főszerepben.
Hogyan látják Trianont napjainkban?
Hogyan változott meg a sport szerepe az első világháború után?
Fejlettségi szinten Csehország 30-70 évvel megelőzte a keleti részeket.
Molnár Judit
Kövesdi Károly
Száraz Dénes
