Magyarországról voltak, akik inkább Felvidékre zarándokoltak a hétvégén.
A Rákóczi Szövetség hagyományos összetartozás napi és pünkösdi rendezvénysorozatának egyik idei helyszíne a Sátoraljaújhely fölött magasodó várhegyi erdőben elhelyezkedő Rákóczi Tábor új sportcsarnokában volt.
Mivel Királyhelmec város vezetői Trianon kapcsán nem tartanak megemlékezést, a feladatot évek óta a Bodrogközi Magyarok Közösségi Háza vállalja magára, illetve civil kezdeményezések segítik az emlékezést a Nemzeti Összetartozás Napján.
A Kárpát-medencében egyedülálló megemlékezést tartottak a Nemzeti Összetartozás Napján, a történelem viharai során kettészelt Komáromban.
A Dunaszerdahelyi járásban is emlékműsorokat és közösségerősítő rendezvényeket szerveztek a magyar polgárok, hogy bizonyítsák: még itt vagyunk és itt is maradunk!
Mintegy ezer gyermek a tánc erejével mutatja meg, hogy a magyarság a Felvidéken és az egész Kárpát-medencében együvé tartozik.
Novák Katalin azt mondta, a nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük, akkor is, ha nem mindenkinek egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között.
Juhász Gyula Trianon című versének kezdő sorai adják meg a mai nap lényegét. Az emlékezést és az emlékeztetést.
Trianon fáj! Még ma is fáj! A ma élő nemzedékek feladata meghaladni végre a fájdalmat, felcserélni valami mással.
Trianon nem jelenti a lezárt múltat számunkra.
A szlovák diplomata szerint a magyar elitek birodalmi-tulajdoni viszonya a Kárpát-medence területéhez mit sem változott Trianon óta.
„A véres május 1. áldozatai a legnagyobb nemzeti hőseink közé tartoznak, akik a helytálló elődeikhez hasonlóan szintén a Magyar Szent Koronát védték. Tisztelet az emléküknek!“
A legtöbb magyar számára a franciaországi Trianon nem pusztán egy falu és egy kastély helyszíne.
Az ipolysági temetőben az idén 52 sírt terveznek felújítani.
Erő nélkül nem ment volna!
1920 februárjában indult az első gyermekvonat, és a következő tíz évben Hollandiában 28 ezer, Belgiumban 21 ezer, Svájcban pedig 10 ezer magyar gyereket fogadtak be ideiglenesen helyi nevelőszülők.
Magyarország története 1867 és 1918 között.
A mi feladatunk, hogy bekössük a sebeket, bebizonyítsuk a világnak, hogy nekünk, magyaroknak határoktól függetlenül közös gyökereink vannak.
Nyolcvanhárom esztendővel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a Trianonban húzott határok nem örökkévalóak, s az első bécsi döntés értelmében a Felvidék déli, magyarlakta része és Délnyugat-Kárpátalja visszatért a magyar Szent Korona fennhatósága alá.
A Pravda cikkírója egészen sajátos módon vezeti le, miért töltött szeptemberi magyarországi villámlátogatása után Ferenc pápa több napot Szlovákiában.
Karaffa Attila
