Közel 200 felvidéki fiatal is találkozhatott Novák Katalinnal az Összetartozás Napján
A Rákóczi Szövetség hagyományos összetartozás napi és pünkösdi rendezvénysorozatának egyik idei helyszíne a Sátoraljaújhely fölött magasodó várhegyi erdőben elhelyezkedő Rákóczi Tábor új sportcsarnokában volt.
Itt, a magyar fiatalok egyik meghatározó találkozási helyszínén június 4-én délelőtt került sor a Szövetség nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott központi ünnepségére, emlékezve a 102 éve történt tragédiánkra. A Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek erre a napra magyar középiskolások: közel kétszázan a Felvidékről, több, mint százan Kárpátaljáról, több, mint kétszázötvenen Erdélyből és a Partiumból, ötvenen a Délvidékről és mintegy négyszázan az anyaországból.
Az ünnepi műsorra várva, a fiatalokkal beszélgetve megtudtam, hogy a társaság fele már péntek délután megérkezett, a többiek pedig szombat reggel. Péntek este, a kötetlen beszélgetéseket, ismerkedéseket, játékokat meghaladóan az est folyamán a sportcsarnokban egy kvízjátékra is sor került. 8-10 fős csapatok versenyeztek szerteágazó témakörökben.
Azon a napon, amikor a csíksomlyói harangok és az összmagyarság imaüzenetei is az összetartozást hirdették, a Himnusz elhangzását követően Novák Katalin asszony, Magyarország köztársasági elnöke mondott ünnepi beszédet a Rákóczi Táborban.
„Mit jelent önnek a magyarsága? Mintha a halat faggatnák arról, mit jelent neki a víz.“ A Csíkszentmihályi Mihály professzor úrnak feltett kérdéssel és az általa adott válasszal szemléltette az elnökasszony, hogyan is lehet a magától értetődőséget szavakkal kifejezni.
Mint mondta, az Összetartozás Napján "nem a veszteségeinket sirtajuk, a gazdagságunkat ünnepeljük. Akkor is így van ez, ha nem mindenki számára egyértelmű, nincs különbség határon túl és határon innen élő magyar között. A magyar, az magyar."
Mint elárulta, azért jött a Rákóczi Táborba, hogy a fiatalokkal együtt tegye fel a kérdést: mit jelent ma nekünk a nemzeti összetartozás, mit jelent ma nekünk a magyarságunk? Nem titkolta, hogy a jelenlévő fiatalok korosztályával napi kapcsolatban van, hiszen maga is két középiskolás és egy éppen középiskolába készülő gyermek édesanyja.
Magyarnak lenni, véleménye szerint döntés is.
A fiatalok felé kifejezte a magyar kormány nemzetgyarapító – és megerősítő vágyát: bárcsak egyre több magyar fiatal merne igent mondani a másiknak, merészen felvállalva egymást és a közös életet, a családalapítást. Örömét fejezte ki atekintetben, hogy ma már kétszer annyian kötnek házasságot, mint 10 éve. Azt kívánta, legyen ez így a magyarság tekintetében is, „legyenek egyre többen, akik igent mernek mondani a magyarságukra, nap, mint nap“. Ahhoz, hogy valaki Nagydobronyban, Gyergyószentmiklóson, Kassán vagy Topolyán magyar legyen, bátorság kell, de akár Sárospatakon, Debrecenben vagy Budapesten is így van ez. Örömmel töltötte el a közelmúltban, hogy erdélyi látogatásai alakalmával számos helyen e bátorság, az ősök iránti tisztelet és az unokák iránti felelősségvállalás tanúbizonyságát láthatta, hallhatta.
Az elnökasszony szerint az erdélyi nemzettársaink bátorságát közösen tanulhatjuk. Azért, hogy majd ha valaki megkérdez bennünket 102 év elteltével is, vajon mi dolgunk a világban, vajon hogyan tudjuk megőrizni magyarságunkat, azt felelhessük, hogy az a dolgunk, hogy ismerjük, őrizzük és gyarapítsuk a magyar kultúra, a nemzetünk kincseit.
Novák Katalin asszony ünnepi beszédében megköszönte a Rákóczi Szövetség 3 évtizedes szolgálatát, szerteágazó tevékenységét, aminek köszönhetően a valódi gyarapodás tanúi lehetünk. Véleménye szerint sem eleink, sem utódaink harcait nem vívhatjuk meg, a dolgunk ismerni, őrizni, gyarapítani.
Nem felejtette el megemlíteni, hogy bár ünnep a magyarok számára június 4-e, mégis beárnyékolja ezt jelenleg a szomszédban, a magyarokat is érintő háború. Segítenünk kell a kárpátaljai nemzettársainkat, vigyázni rájuk és megtenni mindent a mielőbbi ukrajnai béke érdekében. Sok erőt kívánva, külön megköszönte az innen érkező fiataloknak, hogy eljöttek a megemlékezésre és a közösség részeivé váltak.
Ünnepi beszéde zárszavában Novák Katalin nemzeti ígéretünk valóra váltását kérte:
Az ünnepi programban a Kárpát-medence különböző pontjairól érkezett középiskolás diákok is szerepet vállaltak. Közülük elsőként a kassai Márai Sándor Gimnázium diákjai „léptek színpadra“, névadójuk gondolatait választva mottóul lírai összeállításukban.
A Kárpátaljáról érkezett Nagydobronyi Református Líceum diákjainak előadásában más értelmet, súlyt kapott többekk között Aranyosi Ervin Ne hagyd, hogy eltapossanak c. verse.
- énekelték csengő hangon összeállításuk utolsó dalában.
A székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola 1997-ben alakult Boróka Néptáncegyüttese néptáncaink, népzenénk megtartó erejéből mutatott be egy csokorravalót.
A délvidéki Topolyáról érkezett néptáncosok fellépését is vastaps követte.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke beszédében külön megköszönte Novák Katalin asszonynak, Magyarország köztársasági elnökének, hogy megtisztelte a fiatalokat jelenlétével és „ünnepi gondolataival erősítette a nemzeti összetartozásunkba, a kultúránkba, a közösségünkbe, a nyelvünkbe és keresztény hitünkbe vetett bizalmunkat”.
Az elnök úr azt is elmondta, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja szimbolikus a hely történetében. A tegnapi nappal teljesedett be egy három évvel ezelőtt elkezdett álom. A Rákóczi Tábor 2019. június 4-én nyitotta meg kapuit. Tavaly, ugyancsak az ünnepnapra teljesen megújult a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont. Idén, március 27-én, a névadó nagyságos fejedelem születésnapján adták át a Szövetség örökös, tiszteletbeli elnökének nevét viselő Halzl József Sportcsarnokot.
Az elnök megemlítette, hogy az előttünk álló nyáron 5000-nél is több Kárpát-medencei és a nagyvilágban élő fiatal kapcsolódhat ki a várhegyi erdő ölelésében lévő táborban.
A jelenlévő fiatalok is megerősítették, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján van okunk az örömre, hiszen a Kárpát-medencei magyar ifjúság is egymásba kapaszkodva, bizakodással tekint a jövőbe.
Az elnök úr ünnepi beszédét követően a Sárospataki Református Kollégium diákjai előadásában Ady Endre Négy-öt magyar, ha összejön és Babits Mihály Az igazi ország című verseit követően a Kormorán A gólyához és a Credo együttes Mert a haza nem eladó című dalait hallhatták a megjelentek.
Zárásképpen pedig az erdélyi és délvidéki táncosokkal együtt mindenki elénekelte a Két szál pünkösdi rózsa kezdetű népdalt.
A nap hátralévő részében a diákok a kötetlen beszélgetéseken, ismerkedéseken túl kulturális és sportprogramokon is részt vehettek. Ahogy a bodrogközi Vígh Katalintól megtudtam, délutánra már megjavult az idő, a szabadban meg lehetett tartani a kézműves foglalkozásokat is. Az általa tartott szappankészítés iránt annyian érdeklődtek, hogy délutánra el is fogyott a mintegy 200 egyén számára bekészített alapanyaga. A pirográfia csinját-binját is kipróbálhatták páran. Az est a Margaret Island koncertjével zárult.
A mai reggel a mintegy ezer középiskolás, közöttük a királyhelmeciek és a nagykaposiak is hazautaztak. Élményekkel, új kapcsolatokkal, reményteljes barátságokkal tértek haza szülőföldjükre, magyarságukban megerősödve.
