Trianon

A kiállítás 21 panelből áll, amelyek az utolsó kivételével az 1918 őszétől 1919 őszéig zajló eseményeket mutatják be.

Megnyitották a Trianon 1918-1920 – Az államfordulat eseményei a mai Dél-Szlovákia térségében című kiállítást Szepsiben. A tárlat 2021. október 12-ig tekinthető meg a Csemadok Házban.

A legmagasabb, központi kopjafa az anyaországot szimbolizálja, a kisebb kopjafák pedig az elszakított területeket.

Az előadás a budapesti Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért közös szervezésében valósult meg.

Raffay Ernő volt a Bodrogközi Magyarság Közösségi Házának vendége.

A budapesti Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) Versailles 100 év távlatából címmel indított előadás-sorozatot június 10-én a komáromi Kossuth téri Csemadok-székházban.

Véget ér-e valamikor hazánk és nemzetünk tönkretételének emléke a szívünkben és a tudatunkban?

Emlékezés, az összetartozás tüze és annak csendes hangjai.

A könyv egyik legdrámaibb fejezete az 1919. február 12-i sortűz körülményeit tárgyalja. Akkor 8 ember meghalt, és sokan megsebesültek.

Feladatunk emlékezni és emlékeztetni. Hogy gyermekeinkkel megismertessük azokat a folyamatokat, amelyek az itt élő népek sorsát befolyásolták.

Ezt a tragédiát nem lehet elfelejteni, nem lehet feldolgozni. De bizonyos értelemben túl kell lépni rajta.

A trianoni megemlékezést az anyaországi és a külhoni magyarok immár 4 esztendeje hivatalosan is együtt tartják.

Ezúttal is a hét aktuális közéleti eseményei kerültek terítékre a ma7 közéleti elemző műsorában.

Ezúttal is a hét aktuális közéleti eseményei kerültek terítékre a ma7 közéleti elemző műsorában.

Rendhagyó volt a trianoni gyalázat 101. évfordulója alkalmából a bátorkeszi Kováts József Alapiskola igazgatósága által tartott június 4-i megemlékezés.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, szimbolikus üzenete van annak, hogy az Összetartozás Emlékhelye mellett állítják ki a Kárpát-medence és a világ magyarságának alkotásait.

A Kossuth Rádió a trianoni békediktátumra emlékeztetve minden órában a Kárpát-medence másik településéről szólaltat meg harangot.

Popély Gyula szerint erkölcsi kötelességünk, hogy a történelmi igazságtételbe vetett hitünket átörökítsük a következő nemzedékekre.

A cseh és a szlovák kollégák által létrehozott szakmai szervezetekből eleve kizárták a magyar és a német nemzetiségű doktorokat, így ők idővel arra kényszerültek, hogy önmagukat szervezzék meg.

A kiállítás annak az átmeneti időszaknak a mindennapi eseményeit mutatja be, amely során a felvidéki települések lakói a Magyar Királyság állampolgárai helyett Csehszlovákia polgáraivá váltak.

Vándorkiállításként a vezetőség szeretné, ha minél több helyre eljutna a kiállítás.

A közhelyeket látványosan kerülő könyv időnként tabudöntögető elemzés, máshol izgalmas gondolatjáték a „mi lett volna, ha” kérdésével, de fellehelhető benne számos utalás mai világunkra is.