A globális GDP több mint 10 százalékát tavaly a turizmus adta
A gazdálkodók riadót fújnak: túlságosan elszaporodtak a mezei pockok
Szerdán ismét ülésezik a szlovák kormány
Egy cseh étteremben fizetni fog kelleni az ételpazarlásért
Meggyilkoltak egy nőt Rimaszombatban
Nagyon sok halottja van egy esküvőn elkövetett merényletnek
Hogy jobbá tegyük a világot
Vasárnap nyitja meg kapuit a Magyar Ízek Utcája
A Napba öltözött asszony ünnepe
Vajon hogyan éli meg a mai generáció Trianont, fáj-e még a seb, vagy már túl vagyunk rajta?
A területvesztés mértéke miatt a magyar társadalom, a politika nem tudott örülni a függetlenség elnyerésének – Trianon tragédiaként rögzült a nemzeti emlékezetben.
Beszélgetés Martin Klus-szal (SaS), a szlovák parlament európai ügyekért felelős bizottságának alelnökével.
Az ötlet két kormánypárti szenátor fejéből pattant ki, sürgősségi eljárással fogadtatnák el a parlamentben.
Kicsapta a biztosítékot a szlovák külügyben, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve, a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.
A kulturális propaganda is beindult.
Szőgyén – Tata oda-vissza. Már ötödik éve, hogy a szőgyéni és tatai diákok megteszik az összesen 140 km távot azért, hogy a trianoni szétszakítottságot összeforrasszák.
A platánfa alá egy kapszulát helyeztek el, amelyben egy üzenetet hagytak az utókor számára.
Mert egyetlen történelmi döntés sem marad következmények nélkül.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
Egy év híján száz év távlatából ma már úgy tűnhet, a trianoni országvesztés a vesztett világháború elkerülhetetlen következménye volt.
Az Alkotmány utcában tervezik megépíteni a trianoni emlékművet.
Pályázatot hirdetett a Budapesti Operettszínház, amelyben alkotók, alkotópárok illetve csoportok jelentkezését várják egy, a trianoni békeszerződésről szóló zenés mű megírásához.
A magyar történelem gyászos fejezetének okairól és következményeiről értekezett a neves történettudós.
A konferencia a Selye János Egyetemen ma már harmadik éve tartó „A Református Keresztyén Egyház Szlovákiában” című kutatási program keretében valósult meg.
A „Két világ határán: Csehszlovákia megalakulása és a helyi átmenetek 1918/1919” című tudományos konferencián szlovák és magyar történészek közösen elemezték az időszak történéseit
Ma7.sk
