A horvát sajtó irredentizmust emleget, közben hazudik egy nagyot.
Egy döntés, két város példáján.
Ki zárja be a múlt és a jelen csikorgó pántú vasajtaját?
Minden nehézség, történelmi tragédia ellenére megvagyunk, a Kárpát-medencében a legszámosabb nemzet vagyunk.
Eltűnt alkotások nyomában.
A trianoni határok módosítása 1924. február 15-én lépett hatályba.
A dunaszerdahelyi kopjafa nem mást, mint a magyar nemzet egységét szimbolizálja.
Száz év a történelem és a politika tükrében. Mikor volt jó magyarnak lenni?
A napilapokban sorozatosan feltűnik a fejlett, modern, demokratikus Csehszlovákia és a maradi, fejletlen, középkorban ragadt „Uhorszkó” ellentéte.
Mikor volt tabu Trianon? Hogyan oktatták a két világháború között és mit hozott a rendszerváltozás?
A tökéletes agymosás következményeként a vegyespártból kiábrándultak nem magyarosodtak vissza, inkább beleábrándultak egy szlovák pártba.
A kassai Nemzetközi Rovás Alkotócsoport tagjainak munkái állnak a főszerepben.
Hogyan látják Trianont napjainkban?
Hogyan változott meg a sport szerepe az első világháború után?
Fejlettségi szinten Csehország 30-70 évvel megelőzte a keleti részeket.
Csáky Pál is megszólalt a kormányfő Trianon körüli tánca kapcsán.
A csehszlovák hatalom azzal állt bosszút, hogy a helyi magyar közösség képviselői közül sokakat letartóztatott és az illavai börtönbe internált.
A trianoni békediktátum igazságtalanságát több nyugat-európai, tengerentúli politikus, véleményvezér is felismerte, sőt fel is szólalt ellene.
Költészetünk kiemelkedő egyénisége, vagy uszító versek soviniszta költője? Szélsőséges nacionalista? Irredenta költemények patetikus alkotója, vagy a magyarság lelkiismerete?
Trianon 100. évfordulójára emlékeztek Nagymegyeren, ahol a megemlékezés mellett alapkőletételre is sor került.
Háború idején sokan kényszerülnek elhagyni a szülőföldjüket. Menekülnek a közelgő ellenség és a fenyegető halál elől, abban reménykedve, ha véget ér az öldöklés, visszatérhetnek az otthonukba, és folytathatják korábbi életüket.
Trianon centenáriuma alkalmából készült el a nagymegyeri Hencz Krisztina első saját dala, a „Nemzetem fényei, béke hangjai” című szerzemény.
Trianon századik évfordulóján a csallóközi Nagyszarván nemcsak megemlékeztek a nemzetünket ért igazságtalanságról, hanem mementót is állítottak egy kopjafa formájában.
A felvidéki Diákhálózat a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából társadalmi diskurzust indítványoz a szlovákság és a magyarság között.