A belső kapu fölött az állam és a város korabeli címere látható.
A Szűz Mária-főoltár mellékalakjai a magyar szenteket ábrázolják.
Az orgonaépítés az önkormányzat anyagi támogatásával és a hívők adományaiból valósult meg.
A település jelenlegi nevét az eredetileg a Sárkány család tulajdonában lévő birtok nevéről kapta.
Eredetileg Szent Péter tiszteletére emelték a 13. század elején.
A kéthajós, 13. századi gótikus templom öt szépséges oltára a híres Lőcsei Pál mester műhelyéből került ki.
A ferencesek nem szeretnének leállni a munkákkal. A jövőben a többi oltár restaurálására, a padlózat és padok kicserélésére fókuszálnak.
Kissé titokzatos templomocska búvik meg a Gúg-pusztát átszelő országút mellett, az árnyas fák takarásában. Pár hónapja magánszemélyek – Csóka Béla és Bób János – adományából újult meg belső tere.
A Szűz Mária mennybevétele templomot 1380-ban kezdték építeni gótikus stílusban.
Alapkövét 1797-ben rakták le egy lebontott belvárosi kápolna helyén.
Román kori temploma a 13. század közepén épült, Keresztelő Szent János tiszteletére. Alaprajza szerint egyhajós, félköríves szentélyű, téglából épült templom volt.
A korábbi templomot elbontották és Mária Terézia támogatásával új templomot építettek, késő barokk stílusban.
Szentélye szabálytalan szögletes záródású, hajója négyszög alakú, a déli oldalon ugyancsak négyszög alaprajzú vaskos torony van.
A valószínűleg Itáliából jött festőt III. Detre, Zsigmond király nádora bízta meg a freskók elkészítésével.
A mennyezet boltíveinek cikkelyeiben, a Gömörben ismert módon az evangélisták szimbolikus alakjai az egyházatyákkal párosítva láthatók.
Négy évvel ezelőtt ünnepelték a csallóközi Karcsák 800 éves évfordulóját. Az idén pedig az egyházkarcsai Szent Bertalan római katolikus templom fennállásának 200 éves jubileumáról emlékezett meg a karcsai hívek közössége.
A hajóban freskókat találtak a nyugati és az északi falon, illetve a boltozat ívmezőiben.
Az eredeti templom korai gótikus jelleget mutat.
Szecessziós stílusban épült.
