Karcsaország temploma
Négy évvel ezelőtt ünnepelték a csallóközi Karcsák 800 éves évfordulóját. Az idén pedig az egyházkarcsai Szent Bertalan római katolikus templom fennállásának 200 éves jubileumáról emlékezett meg a karcsai hívek közössége.
Az augusztus 20-tól 24-ig tartó rendezvénysorozat szervezői beszéltek lapunknak a templomukról és Egyházkarcsa, valamint a hozzá tartozó többi település történelméről.
A Szent Bertalan-templom évfordulója és ezzel együtt Szent István királyunk előtt is tisztelgő programsorozat fő szervezői a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás vezetősége, valamint Egyházkarcsa és Királyfiakarcsa önkormányzata, mondta el lapunknak Szerencsés Magdolna, aki szintén a szervezők között volt.
A rendezvénysorozatot záró ünnepi szentmisén kívül a Szekszárdi Gitárkvartett koncertje, illetve vitéz lovag Mireisz Tibor előadása a Szent Koronáról szintén a kétszáz éves templom falai között valósult meg. Az augusztus 24-i szentmisét Balogh Károly plébános és azok a még élő lelkiatyák celebrálták, akik egykor a karcsai egyházközségben szolgáltak. A szentmise után emlékplakettel és díszoklevéllel köszönte meg az önkormányzat mindazok munkáját, akik kimagaslóan sokat tettek a templomért és a településért.
Szerencsés Magdolna a Petőfi Baráti Társulás elnökségi tagja. Ennek a keresztény-konzervatív szemléletű közösségnek a célja a nemzeti hagyományok tovább éltetése, a magyarság megtartása a szülőföldjén.
A társulás 2017-ben Magyar Örökség díjban részesült. Rendezvényeik sok nézőt vonzanak, nemcsak a Karcsákról vagy a Csallóközből, hanem távolabbi vidékekről is, mondta el az elnök, Erdős Péter, aki az ötletgazdája és fő szervezője volt az egyházkarcsai templom évfordulóját ünneplő programsorozatnak.
Az évfordulóra a falu önkormányzata egy kiadványt jelentetett meg, amelyből sok minden megtudható a Karcsák történelméből, különösképpen a keresztény katolikus egyház szerepéről a régióban.
A könyv szerzője Szerencsés Magdolna, aki jó ismerője a témának. 2017-ben jelent meg a Karcsák hívó szava című, ötszáz oldalas átfogó munkája, amelyben részletesen beszámol az egyház életéről is. Őt kérdeztük a kétszáz éves templom és a sokkal régebbi karcsai katolikus egyház történetéről.
Szerencsés Magdolna először a mindenkori templomok küldetéséről beszélt. Augustinus – Szent Ágoston püspök (354–430) szavait idézte, miszerint Isten háza mi magunk vagyunk. Ennek a lelki templomnak a felépítését hivatott segíteni, ezt szolgálja a kőből épített szentély, a lelki templomot az egyénben és a közösségben egyaránt. Magdolna elmondta, hogy a karcsai katolikus egyház története a kétszáz esztendőnél sokkal régebbi korokba nyúlik vissza. A Szent Bertalan-templom székhelye, Egyházkarcsa évszázadokon át központját képezte a Karcsáknak, és egyházi, vallási tekintetben a tizenkét Karcsa lakosainak életében ma is központi szerepet tölt be.
1215-ből származik az az oklevél, amely a települést először említi, Corcha néven. A Szent Bertalan-templomot „Ecclesia Bartholomes Apostoli” néven IV. Béla király 1248-ban kiadott oklevele említi először, majd több 13–14. századi okiratban is megtalálható.
A történetírók szerint valószínűleg már a 11. században volt itt temploma a közösségnek,
a régi falusi templomok azonban még a 15. században is jobbára fából készültek, így gyakran estek tűzvész és árvíz áldozatául. A karcsai templom is bizonyára többször elpusztult és épült újjá a történelem során, magyarázta Szerencsés Magdolna. Valószínűleg éppen egy ilyen templom nélküli időszakra utal egy 1308-as okirat szövege, amelyben Tamás esztergomi érsek engedélyezi a karcsaiaknak egy kápolna felépítését, mert a várkonyi Szent Jakab-templom messze van. Az egyházkarcsai plébánián nagy tisztelettel és kegyelettel őrzik ezt az eredeti, pecsétes írást.
A régi templom helyére Bartal György építtette a mai, klasszicista stílusú templomot.
Ezt az évfordulót ünnepli most Egyházkarcsa, hiszen az építkezési munkálatokat 1819-ben kezdték el. A barokk elemeket is tartalmazó épület már a következő évben elkészült. 1924-ben festették először újjá, és 1968-ban renoválták teljes egészében. Azóta is több ízben megszépült. 1991-ben felújította és korszerűsítette a falu önkormányzata. A költségek fedezésére a pénzt Gódány László polgármester, a nagyszombati érsekség és a hívek teremtették elő, akik önkéntes munkájukkal is segítettek.
A templom nagy hajója egyenes záródású presbitériummal végződik, amelyet poroszsüveg-boltozat fed. A 19. század végéről származik az a nagy méretű, a Keresztre Feszített Krisztust ábrázoló festmény, amely a főoltár felett látható. A szószék, a keresztelőkút és a Piéta mellékoltár a klasszicista stílus je-gyeit viseli. A templomot 2005-ben ismét renoválták. Fontos megemlíteni az erdőhátkarcsai származású Komáromi Árpád festőművész-restaurátort, akinek köszönhetően megújultak a templom alkotásai, belső szobrai, mondta el lapunknak Gódány László.
A polgármester megemlítette, hogy
újabb munkálatokat terveznek a templomon, mégpedig a falak szigetelését és festését.
Az önkormányzat számára nagyon fontos, hogy akárcsak a középületek, a templom épülete is a legjobb állapotban legyen, és, amiként évszázadokon keresztül, ma is méltón képviselje és szolgálja Karcsaország katolikus egyházi közösségét.
Az írás megjelent a Magyar7 2019/35. számában.
