Jóka plébániatemploma
Jóka ma Mátyusföld egyik legjelentősebb települése, bár korábbi fekvése alapján, de saját hagyományos besorolása szerint is eredetileg a Csallóközhöz tartozott. Első okleveles említése 1197-ből származik, amikor a pozsonyi várbirtok része volt.
A 13. században már három Ilka nevű települést is emlegetnek a források. Későbbi okleveles említésekben Harmathely-Jóka és Óraljapuszta néven is előfordul. Egy része az óbudai, majd a pozsonyi klarisszák birtoka lett. Az újkort két településként (Jóka és Újhelyjóka) érte meg, ezeket 1960-ban egyesítették.
A jókai templom román kori elemei: az egykori szentély külső falának vakárkádos és lizénás díszítése. Vakárkádos ívmező húzódik az eredeti hajó szentély fölötti részén is. A szentély keleti falán és a későbbi támpillértől takarva egy gótikus ablak körvonalai látszanak. A szentély leckeoldalán megmaradt egy román iker falifülke, valamint egy ülőfülke, az evangéliumi oldalán pedig egy egyszerű kivitelezésű szentségház.
Az eredeti szentély falain falképmaradványokat tártak fel néhány részletben. Ezek egészen biztosan középkori eredetűek. Az apostolok sorában néhány alak már most kivehető, fölötte bizonyára a szenvedéstörténet képsorai lehettek. Két felszentelési kereszt maradványa is látható. A falfestményeket értékelni töredékes voltuk miatt nem lehet.
