A rimaszombati Keresztelő Szent János-templom
Rimaszombat első temploma a 11. században a város főterén épült, ezt később gótikus stílusban átalakították. A reformációt követően előbb az evangélikus, majd 1594-től a református gyülekezet használta egészen 1771-ig. Ekkor a királyi bíróság a katolikusoknak ítélte.
Mivel a templom már nagyon rossz állapotban volt, elbontották, és Mária Terézia támogatásával új templomot építettek, késő barokk stílusban, és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték 1792-ben.
A főoltár Keresztelő Szent János fejvételét ábrázolja. A hagyomány szerint Heródiás modellje maga a királynő, Mária Terézia volt. Elöl, a jobb oldalon Nepomuki Szent János mellékoltára áll, bal oldalon Avilai Szent Teréz mellékoltára található. Hátul, jobbra Szent András apostol mellékoltára látható, bal oldalon a Szent Anna-oltár, 1913-ban készült. A főoltár feletti bal oldali falfestmény Szent István király halálát, a jobb oldali kép a főoltár felett a vizet fakasztó Szent László királyt ábrázolja. Mindkét képet Obendorf Gusztáv rimaszombati gimnáziumi tanár festette 1942-ben.
A Gömöri Múzeumban látható egy festmény az eredeti gótikus templomról.
