Az iglói Szűz Mária mennybevétele templom
Iglót először 1268-ban említik Villa Nova néven, 1279-ben azonban már Iglószászaként szerepel. Első városi kiváltságait 1271-ben V. Istvántól kapta, bányavárosi kiváltságokat azonban csak Nagy Lajostól. 1412-től azonban a Zsigmond által Lengyelországnak elzálogosított szepességi városok közé tartozott.
A templom hajójának négy részből álló keresztboltozata van, az oszlopfők faragott leveles, illetve állatalakos díszítésűek. A pillérek polikróm bevonatot kaptak. A boltív cikkelyeit az evangélisták szimbolikus alakjai töltik ki, körülöttük a Nap, a Hold és a csillagok. A szentély csillagboltozata az 1771-es átalakításkor készült, többé-kevésbé barokk stílusban.
Az északról hozzáépített Szent Borbála-kápolna 1395-ben készült, bordás boltozata gótikus jellegű. A templom egyik legértékesebb emléke a déli oldalon található gótikus bélletes kapuzat, amelynek timpanonjában Szűz Mária megkoronázását ábrázoló dombormű látható. Ezenkívül a Szent Anna-oltár Mettercia faragott szoborcsoportja érdemel még figyelmet, valamint a bronz keresztelőmedence.
