Június elsején Éberhardon az egykori Apponyi birtokon emlékeztek a Trianoni békeszerződés tragédiájára és a Nemzeti Összetartozás Napjára, amelyet a magyar országgyűlés 2010-ben foglalt törvénybe.
Zebegény Havas Boldogasszony templomában tartott rendezvényen beszélt arról , hogy minden nemzeti tragédia ellenére a magyarság, a magyar kultúra fennmaradt, jöhettek törökök, tatárok, Habsburgok vagy szovjetek.
A Nemzeti Összetartozás Napja című rendezvénysorozat május 31-én vette kezdetét Pozsonyban.
Van olyan seb, amely száz év alatt sem gyógyul be. Mert az igazságtalanság erejével hasított léleksebek csak nehezen hegednek, főleg ha újabb és újabb igazságtalanságok mélyítik azokat.
Az Európai Unió egyáltalán nem foglalkozik az egyébként adófizető őshonos európai kisebbségekkel, amelyek közül egyébként a magyar a legnagyobb.
Nekünk, felvidéki magyaroknak nem nagyon mozdultak el a lelki határköveink, hiszen az egész Kárpát-medencében, ahol magyarul beszélnek, jól érezzük magunkat.
Különleges, erre az alkalomra készített gyertyákból rakták ki Nagy-Magyarország körvonalát a templomkertben.
A nemzeti összetartozás napja, azaz a trianoni békediktátum aláírásának és Komárom kettészakításának 98. évfordulója alkalmából 1 város, 2 ország – 98 év, 98 fáklya elnevezéssel a Duna mindkét oldalán fáklyás felvonulással egybekötött megemlékezést tartott az észak-kom
Megemlékezést szerveztek érsekújvári civilek és a Széchényi György Baráti kör a Nemzeti Összetartozás Napján.
Ez a gondolat fogadta mindazokat, akik azért jöttek össze június 4-én a kisvárdai művelődési központ színháztermében, hogy megemlékezzenek Trianon 98. évfordulójáról.
„Magyar az, akinek fáj Trianon!” – fogalmazott egykor Illyés Gyula, és június 3-án este Kisgéresben sokan voltunk ilyenek.
"A jövőt magyar nyelven írják".
"Tegyük meg ezen a napon azt, amit a hétköznapokban ritkán teszünk, azaz csak az összetartozás érzéséért hívjuk fel egymást!"
Molnár Judit
