2021-ben Besztercebányán szobrot állítottak IV. Bélának, a középkor egyik legjelentősebb magyar uralkodójának.
A lánglelkű költőt több személyes kapcsolat fűzte Komáromhoz.
Az érsek alakja egy lapos talapzaton áll a város jelképes kapuja előtt, kezében a kiváltságlevéllel.
1998-ban a Ferenciek terének „rendezésekor” a szobrot áthelyezték a régi városháza udvarának egyik sarkába.
A számtalan Mátyás-emlékmű közül a sajógömöri szobor a legkülönösebb, ugyanis a néphagyományban élő Mátyás-monda nyomán született.
A békekötés Bocskai István erdélyi fejedelem közvetítésével jött létre.
Az 1848–49-es szabadságharc két csatája is zajlott a csallóközi Nyárasdon.
Bartók nagymegyeri kultuszának alapja az 1910-es gyűjtése.
A csallóközcsütörtöki templom szentélyének északi falán látható a 16. század egyik messze földön legszebb síremléke, a vörös és fehér márványból készült Mérey-epitáfium.
Jedlik Ányos 1800-ban született Szímőn.
Tompa Mihály Rimaszombatban született, és szinte egész életében Gömörben tevékenykedett.
"Akik magyaroknak születtünk, magyarok akarunk maradni, magyarok és keresztények. Mert minden nemzet elpusztul, amely az Istent megveti, és céljait nem az Istenen keresztül akarja elérni."
Az Aranyosmaróthoz közeli Malonyán található Közép-Európa egyik legnagyobb botanikus kertje.
Az emlékmű a falu iskolaépülete előtt áll, azon a helyen, ahol valószínűleg a tudós szülőháza állt.
A középkori templomokra jellemző volt, hogy falaikat gazdagon díszítették, kifestették.
A Felvidéken található Rákóczi-emlékhelyek közül a legjelentősebb a Sáros megyei Zboró.
A Rodostói ház, s előtte a Rákóczi-szobor ma Kassa egyik fő turisztikai látványossága.
A pozsonyi Petőfi-szobor sorsa rendkívül viszontagságos volt.
Idén harminchárom epizóddal bővül a Közép- és Észak-Szlovákiában található magyar vonatkozású műemlékeket bemutató filmsorozat.
A múlt iránti tisztelet kifejezi a jövőbe vetett hitet is.