2022. június 13., 19:39

A Mérey-síremlék

A csallóközcsütörtöki templom szentélyének északi falán látható a 16. század egyik messze földön legszebb síremléke, a vörös és fehér márványból készült Mérey-epitáfium.

Csallóközcsütörtök
Fotó: Görföl Jenő

Mérey Mihály alnádor és fia van a szentély alatti kriptában eltemetve. Mérey Mihály, mint a kihalt Szentgyörgyi család éberhardi uradalmának, így Csütörtök mezőváros nagy részének birtokosa is volt, és hosszabb ideig élt itt. Amikor 1572-ben meghalt, itt temették el. A síremléket élő gyermekei állíttatták.

E szépmívű relief-síremlék három részből áll. Legfölül Krisztus feltámadását ábrázoló, félköríves, fehér márványból faragott dombormű látható, alatta a márványlapra két részre tagolva egy latin nyelvű szöveget véstek, amely magyarul így hangzik:

Csallóközcsütörtök
Fotó:  Görföl Jenő

Mihály, a Mérey nemzetség dicsősége, jámborságban nagy és figyelemreméltó férfiú, egyben a magyar jogtudomány fénye és közéleti méltóság, itt van eltemetve. A mi századunkban hozzá hasonló nem volt, ámbár a végső öregség nagyon megviselte. Méltatlan kezünkből az irigy halál ragadta el. Ezt a mérhetetlenül nagy veszteséget mielőbbi temetéssel és szomorú gyásszal megsiratta a haza. Neked pedig, boldogult aggastyán, legyen könnyű a porladás, és kiváló erényeidért társulhass a magas égiekhez.”

Az emlékmű középső része fehér márvány relief, mely Krisztus keresztre feszítését ábrázolja.

A kereszt hátterében egy városképet látunk, a keresztfa tövében pedig korabeli ruhákba öltözött családtagok csoportja térdel és imádkozik.

Az alsó részen levélindával keretezett tábla van, ugyancsak fehér márványból, amit félkörívesen a Mérey és a Forgách családok címere zár le (felesége Julianna, Forgács lány volt).  A tábla feliratán a Mérey Mihályra és családjára vonatkozó latin szöveg magyarul így hangzik:

Somogy megyéből származó Nagyságos Mérey úrnak, aki míg élt, Ferdinánd és Miksa római császároknak, Magyarország királyainak hűséges és állhatatos munkatársa volt;

tőlük a nádorhelyettes méltóságot kapta, és a jogszolgáltatásban mint fedhetetlen férfiú, mint példás jámborságú aggastyán, a hazának dísze volt. Akik életben vagytok, emlékezzetek a halandóságra.”

Ipolyi Arnold úgy véli, hogy a síremlék veretes latin szövegét talán a közelben, Felbáron élő klasszikus műveltségű történettudós, Istvánffy Miklós szerkesztette. Az emlékmű egyébként a reneszánsz korban megszaporodó síremlékek közül is az egyik legművészibb kivitelezésű, s máig nagyon jó állapotban van.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.