Ásguthy Erzsébet (Körtvélyessy Kissóczy Józsefné) a két háború közötti időszakban novelláival gyakran szerepelt a hazai lapokban.
Bazin első okleveles említése 1208-ból származik, amikor a birtokot a Szentgyörgyi és a Bazini családok alapítója, a Hont-Pázmány nemzetségből származó Tamás kapta birtokul.
A mohácsi vész utáni időkben, 1548-ban készített adóösszeírásokban Nagyócsa település a Balassák birtokában volt.
A kép II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak 1906. október 29-én történt hazahozatala emlékére készült.
A lőcsei Szent Jakab-templom művészettörténeti szempontból számtalan értékes epitáfiummal, síremlékkel rendelkezik.
A Kis-Duna jobb partján fekvő Illésháza templomában található Illésházi Illés Mátyás gyulafehérvári nagyprépost vörösmárvány sírköve.
Breznyik János végrendeletében iskolákat támogatott, híres könyvtárát pedig a líceumra hagyta.
Az 1563-ból származó vörösmárvány kőlap, Kubinyi László síremléke.
1994-ben, a költő születésének 440. évfordulóján helyezték el a reneszánsz költő bronz emléktábláját a kastély udvarra néző falán.
Eperjesen, a város főutcáján, a Rákóczi-ház szomszédságában található egy 15. században épült, majd 1617 után átépített – mint a városba látogatók leírják – szerény polgárház.
Feszty Árpád 1856-ban született és a Magyarok bejövetele című körkép festőjeként ismerik a legtöbben.
Alatta pihen a hodrusbányai hős, Pusztelnik Frigyes (Heinrich).
A Pozsony múltját ismerő Lehel Zsolt szerint a két mellszobrot Messmer Adolf díszítőszobrász, Rigele Alajos mestere készíthette.
A Szenc melletti Boldogfa román kori temploma a középkori építészet ékes példája.
Kovács László és Görföl Jenő könyvéről
A Ghyczy-emléktábla a Szent András-templom melletti épületen található.
A diadalív szentély felőli oldalán látható.
Ábrázolásukban visszaköszön a korábbi korok ikonográfiai üzenete.
Berzevice Sáros vármegyében, a Tarca völgyében, az egykori Héthársi járásban található település. Kastélyát a Berzeviczyek építették.
