Az ágaskodó ló és a magyar huszárruhát viselő lovasa barokkos színpadiasságot és dinamizmust, a két férfialak egymásra irányuló tekintete szelídséget sugároz.
Az aradi tizenhárom egyikének emlékműve.
A felvidék tele van Petőfi-emlékekkel, a költő ugyanis több alkalommal hosszabb-rövidebb időt töltött tájaink sok településén.
A Szent Egyed-templom legjelentősebb értéke a 15. századból származó 11 szárnyas oltár.
A mohosi Szent Miklós-templom a 14. század elején épült kora gót stílusban.
Körmöcbánya egyik legismertebb műemléke az 1465–1485 között épült Szent Katalin-templom. A várhegyen épült, annak domináns építménye.
2005-ben szobrot állítottak Csokonai Vitéz Mihálynak Komáromban, a Gomba és a Tó utca kereszteződésében lévő kis parkban.
Az egykori Turóc megyei kis falu, Necpál sok hírességet mondhat magáénak.
Az 1956-os forradalom Győrben kivégzett mártírja, Gulyás Lajos református lelkész több szállal is kötődik a Felvidékhez.
Nagy János alkotása a helybeliek és a világ magyarjainak áldozatkészsége révén került a város főterére.
Az oltár alakú, carrarai márványból faragott fő lapon a mártír mellszobra látható.
Szakolca a Morva folyó völgyében a középkori Magyarország egyik kapuja volt a nyugati határon.
Justi Henrik volt Pozsony város történetének legismertebb polgármestere, pedig nem is volt született pozsonyi. Egyik méltatója ezt írta róla: „Pozsony hű, erős és céltudatos fejlesztője.”
2021-ben Besztercebányán szobrot állítottak IV. Bélának, a középkor egyik legjelentősebb magyar uralkodójának.
A lánglelkű költőt több személyes kapcsolat fűzte Komáromhoz.
Az érsek alakja egy lapos talapzaton áll a város jelképes kapuja előtt, kezében a kiváltságlevéllel.
1998-ban a Ferenciek terének „rendezésekor” a szobrot áthelyezték a régi városháza udvarának egyik sarkába.
A számtalan Mátyás-emlékmű közül a sajógömöri szobor a legkülönösebb, ugyanis a néphagyományban élő Mátyás-monda nyomán született.
A békekötés Bocskai István erdélyi fejedelem közvetítésével jött létre.
Az 1848–49-es szabadságharc két csatája is zajlott a csallóközi Nyárasdon.
Bartók nagymegyeri kultuszának alapja az 1910-es gyűjtése.
A csallóközcsütörtöki templom szentélyének északi falán látható a 16. század egyik messze földön legszebb síremléke, a vörös és fehér márványból készült Mérey-epitáfium.
Jedlik Ányos 1800-ban született Szímőn.
Tompa Mihály Rimaszombatban született, és szinte egész életében Gömörben tevékenykedett.