A Rotunda falán látható arcmásokat Löffler Béla készítette.
A hazai néptáncmozgalom kiemelkedő alakja 2024- ben halt meg. A halála után egy évvel, a pozsonyi Szent András-temetőben emelt síremlékén Práznovská Nagy Natália portrészobra látható.
A Balassa család egykori fészke, Divény vára Zólyom és Losonc között fekszik.
Különleges és felemelő kulturális eseménynek ad otthont Csallóközcsütörtök 2026. október 11-én, vasárnap.
Liszt Ferenc életének számtalan mozzanata kapcsolódik a koronázó városhoz.
A leghíresebb magyar találmány felfedezőjének, Selye Jánosnak 2007-ben állítottak szobrot szülővárosában.
Kandó Kálmán a híres itáliai szobrászt, Amleto Cataldit bízta meg a síremlék elkészítésével.
Kondé Benedek József márványból készült obeliszkje a karvai Nagyboldogasszony római katolikus templomban.
Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, népdalgyűjtő, az elektroakusztikus zene kiemelkedő és világszerte ismert alakja 1912-ben a mátyusföldi Diószegen született.
2006. szeptember 9-én a vágkirályfai főutcán, az alapiskola előtt avatták fel Szabó László galántai szobrász Janics Kálmánt ábrázoló mellszobrát.
Hegy (ma Vízkelet település része) román stílusú temploma valószínűleg a 13. század elején épült.
A törökverő Koháry Istvánt a garamszentbenedeki templom kriptájában temették el.
A sírboltot többször felújították. Az utolsó helyreállítást a reformáció 500. évfordulója évében, 2017-ben végezték el a síremléken.
A magyarországi közélet és a politikum képviselőit régóta foglalkoztatta a Rákóczi-szabadságharc száműzetésben elhunyt vezetői hamvainak hazahozatala török földről.
A kasai Szent Erzsébet-dóm szomszédságában található Szent Mihály-kápolna építésének idejét pontosan nem tudjuk.
Ásguthy Erzsébet (Körtvélyessy Kissóczy Józsefné) a két háború közötti időszakban novelláival gyakran szerepelt a hazai lapokban.
Bazin első okleveles említése 1208-ból származik, amikor a birtokot a Szentgyörgyi és a Bazini családok alapítója, a Hont-Pázmány nemzetségből származó Tamás kapta birtokul.
A mohácsi vész utáni időkben, 1548-ban készített adóösszeírásokban Nagyócsa település a Balassák birtokában volt.
A kép II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak 1906. október 29-én történt hazahozatala emlékére készült.
A lőcsei Szent Jakab-templom művészettörténeti szempontból számtalan értékes epitáfiummal, síremlékkel rendelkezik.
