lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma
2023. november 20., 09:10

Baross Gábor mauzóleum és emléktábla – Klobusic

Baross Gábor, a kiegyezés utáni magyar politika jelentős személyisége, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója, a magyar állami vasútrendszer megteremtője, a dualizmus korának egyik legkiemelkedőbb gazdaság- és közlekedéspolitikusa volt.

Baross-mauzóleum
Fotó: Görföl Jenő

Baross Gábor 1848-ban született a felvidéki Pruzsinán, a Vágbesztercei járásban. Középiskolai tanulmányait Léván, a piarista gimnáziumban és Esztergomban, a bencés gimnáziumban végezte. A Pesti Királyi Tudományegyetem elvégzése után visszatért szűkebb szülőföldjére, és Trencsénben megyei tisztviselőként, majd 1875-ben a puhói (Púchov) kerület képviselőjeként szabadelvű országgyűlési képviselőként tevékenykedett.

Baross-mauzóleum
Fotó:  Görföl Jenő

Tagja lett a megalakuló Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek, Vágvölgyi Lap néven újságot indított. 1882-ben Tisza Kálmán miniszterelnök felfigyelt a képviselőre és nyugat-európai tanulmányútra küldte. 1883-tól közlekedési államtitkár, 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd ezt követően haláláig kereskedelemügyi miniszter volt.

Baross Gábor korszerű magyar kereskedelmi és közlekedési hálózatot teremtett.

A hazai érdekeket szem előtt tartva megvalósította a fél évszázada kidolgozott államvasúti terveket, és egységes magyar közlekedési rendszert alakított ki.

A következetességéről és határozottságáról híres Baross Gábor a vasútügy terén elért eredményeiért joggal kapta a „vasminiszter” jelzőt.

A vízi közlekedés korszerűsítésének érdekében kiépítette Fiume kikötőjét, de élete egyik nagy feladatának a Vaskapu szabályozását tekintette.

Ennek elkészülte után született meg ugyanis az egységes dunai hajóútvonal. A „vasminiszter” azonban ezt már nem érhette meg.

Baross-mauzóleum
Fotó:  Görföl Jenő

Baross minisztersége idején vezették be az egységes időszámítást, 1891. augusztus 1-jétől egész Magyarország a közép-európai időzónába tartozott. Megalkotta az első modern úttörvényt, megváltoztatva a közutak addigi osztályozását, rendet teremtett az út- és hídvámok évszázados káoszában.

Megalapította a Posta-takarékpénztárt, egyesítette a postát és a távírdát.

1892-ben személyesen ellenőrizte a vaskapui munkálatokat, útja során meghűlt és 1892. május 9-én, 44 éves korában meghalt. Díszes budapesti búcsúztatás után tetemét az illavai plébániatemplomban ravatalozták fel.
A családja birtokához tartozó Klobusic faluban álló, szecessziós stílusú Baross mauzóleumot a Magyar Állam építtette 1895-ben. Ide helyezték el a „vasminiszter” fémkoporsóban nyugvó maradványait.

Fölötte a falon az Illava testvérvárosi címével büszkélkedő Győr városa által kihelyezett emléktábla hirdeti Baross Gábor nagyságát. Ugyancsak Győr készíttette a mauzóleum külső falán látható, kétnyelvű szöveget tartalmazó táblát is.

Megjelent a Magyar7 hetilap 46. számában.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.