2022. szeptember 26., 12:11

Szakolca: Nagy Lajos király szobra

Szakolca a Morva folyó völgyében a középkori Magyarország egyik kapuja volt a nyugati határon.

szakolca
Fotó: Görföl Jenő

Írásban először II. Endre 1217-es oklevelében említik. Kezdettől a határvidék fontos településének számított. A hagyomány szerint itt született 1108-ban Álmos herceg fia, a későbbi II. (Vak) Béla király. Jelentőségét bizonyítja, hogy 1372-ben Nagy Lajos király szabad királyi városi jogokkal látta el. A korai középkortól jelentős egyházi központ is volt. 

A Szent György-körtemplom a 12. században épült román stílusban. A város központjában áll a 14. század végén épült Szent Mihály-templom, mellette a Szent Anna-kápolna, mely alatt ossárium, csontház található.

Több jelentős iskolája is volt a városnak: a jezsuiták 1561-től a kolostorukban teológiai főiskolát működtettek. 1701-ben létesült a Szakolcai Királyi Katolikus Főgimnázium. Ebben a gimnáziumban tanult a későbbi esztergomi hercegprímás, Csernoch János, és 1911 és 1913 között itt tanított Juhász Gyula. A városban élt 1783-tól haláláig, 1801-ig Gvadányi József. A Gvadányi-kúria épületében ma a városi könyvtár működik.

A Szakolcának szabad királyi városi jogokat adó Nagy Lajosnak szobrot állíttatott a városi önkormányzat. Felavatására 2008. október 6-án került sor a Szent Anna-kápolna előtti téren.

Az egész alakos bronzszobor 2,7 méter magas, alkotója Vladislav Pekanec. A király jobb kezében a várossá nyilvánítási okmányt tartja, bal kezében a királyi méltóságot jelképező jogart. A négyszögű talapzat felirata latin és szlovák nyelvű:

REX  LUDOVICUS  I. MAGNUS
I. Nagy Lajos király
A.D. MCCCLXXII
Az Úr 1372. évében
CIVITAS  LIBERA REGIA SKALICAE
Szakolca szabad királyi városa.

Megjelent a Magyar7 2022/38. számában. 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.