A Remeték, műfaját tekintve novellafüzér, pedig lehetne akár regény is.
Múlt szombaton száztizenötödik alkalommal adományozta a Magyar Örökség és Európai Egyesület az arra érdemes, a magyarság számára különösen értékes és tartalmas, példamutató életutat bejárt személyiségeknek a Magyar Örökség díjat.
Nem gondoltam volna, hogy egy kortárs költő verseiben ennyire pontosan magamra ismerek. Réka művészete olyan, mintha az én gondolataimat foglalná rímbe, nem mellesleg gyönyörűen is fest.
Tóth László két kötetéről.
Fellinger Károly Borbála-ág című verseskötete négy ciklusból áll össze.
Tóth Elemér könyvéről
Zs. Nagy Lajos kötetéről.
Elif Shafak 10 perc 38 másodperc című regénye különös világba kalauzolja az olvasót. Betekintést nyerünk a szexmunkások mindennapjaiba, a prostitúció valóságába.
A kötetben a legkülönbözőbb műfajokat és versformákat találjuk: hexameteres drámát, haikut, balladát, parafrázist.
Erich Maria Remarque 1929-ben megjelent regénye, a Nyugaton a helyzet változatlan a nagy háború véres mészárszékére küldött nemzedék tragikus naplója.
Molnár Ferencnek már gimnazistaként az újságírói pálya lebegett a szeme előtt, de szülei kívánságának eleget téve Svájcban, a Genfi Egyetemen kezdett jogi tanulmányokat.
Háy Gyulára lenne miért emlékeznünk, hisz Molnár Ferenc és Örkény István mellett ma is a világszerte legtöbbet játszott magyar drámaírónak számít.
Egybeolvasva Mázik István közel 130 versből álló „versregényét”, egy mélyen vallásos ember- és élethívő költő világa bontakozik ki előttünk.
Kányádi Sándor Két nyárfa című költeménye nemcsak a szerelemről beszél.
Petőfi János vitéz című elbeszélő költeménye a versek, Móra Ferenc fentebb említett könyve pedig a próza világába vezetett be.
Elif Shafak Az isztambuli fattyú című regénye többrétegű, kulturális és történelmi szempontból érzékeny családregény.
Ezen a napon látták utoljára Petőfit 1849-ben.
Farkas Jenő könyvéről
A kötet emlékeztet rá, hogy minden szakma mögött emberek vannak.
