A nagy osztozkodás
Nem az a Nap süt az égen
A betolakodó már a kertünkben?
Síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot.
Babos László költészetéről a rendszerváltásig (s még utána is néhány évig) szinte senki sem tudott.
Ha valaki párhuzamot vél felfedezni a kiegyezés kora és korunk fapados kapitalizmusa között, nagyon közel jár az igazsághoz. Egy közös vonása a két kornak mindenesetre van, ahogy az a kor sem kedvezett a művészeteknek.
Az 1995-ben megjelent válogatás egyfajta tisztelgés volt Rákos Péter 70. születésnapja alkalmából.
Drámai fikció ez a rendkívüli alkotás. A változtatás iránti vágy kifejezése valahol időn és téren kívül, valahol Európa legeldugottabb szegletében.
„Nem történelemkönyvet írok. Önéletrajz-szerűséget, ami arról szól, hogy akkor hogyan éltem meg ezeket a találkozásokat, és mi volt a hozadékuk az életemben” – írja Szinetár Miklós életrajzi kötetének a második részében.
Tájainkon az irodalmon belül a vadászirodalom, de a tájleírások és útinaplók sem voltak soha a kánon részei, holott messze a legolvasottabbak közé tartoznak.
Hiába volt zsúfolt a híres budapesti tér az Ünnepi Könyvhéten egy lényegében kibővített hétvégén, a látogató, olvasó ember úgy érezhette magát, mintha egy bazárban bolyongana.
Megjelent Révész Sándor önéletrajzi kötete
Voltak, akik a kritikai realizmus egyik első fecskéjének tartották, Szerb Antal szerint csak egy „előkelő dilettáns” volt a magyar irodalomban.
A 2024-es magyar vonatkozású évfordulók közül kiemelkedik Szenczi Molnár Albert egyházi író, zsoltárfordító, protestáns szellemiségű könyvek szerkesztője és kiadója születésének 450. évfordulója.
George Orwell 1945-ben megjelent szatirikus kisregénye máig a sztálini diktatúra egyik legpontosabb látlelete.
Bodon József alig pár évvel a dicső forradalom előtt, 1845 szeptember 29-én született Rimaszombatban, vagyis tősgyökeres batyinak számít(ana).
A 38 éves író vénemberes, hátborzongató lemondással illette addigi műveit és általában a kortárs irodalmat.
A 2023/2024-es tanévben ismét megrendezésre került a Katedra Irodalomverseny.
A könyv a szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát és egy esszét tartalmazott.
Úgy tűnik idővel minden maradandót alkotott fehér történelmi személyiségre sor kerül.
A Magyar Helikon 1974-ben jelentette meg a Homérosznak tulajdonított eposzok és költemények gyűjteményes kötetét.
A magyar irodalomban Janus Pannonius volt az első (ön)tudatos költő, de Balassi Bálint az első, aki világirodalmi rangra emelte azt, mégpedig immár magyarul.
Katona Imre művészettörténész több könyvet is jegyez, én most a Bruegel és Batthyányak című kötetére hívnám fel a figyelmet.
A bonyolultnak kínálkozó tartalom, az idősíkok sűrű váltogatása semmit sem ront az olvasmányosságon.
Magyar fiatalok nemzedékei nőttek fel Rejtő Jenő regényein, rongyosra olvasva őket.
Anyanyelvét megőrizte; erről adott tanúságot, amikor 2004-ben és 2005-ben hazalátogatott szülővárosába.
1977 magyar irodalmi életének egyik szenzációja Weöres Sándor Három veréb hat szemmel című vaskos, mintegy ezer oldalas kötetének a megjelenése volt.