Az Előretolt Helyőrség irodalmi folyóirat videós sorozatában ezúttal a próza kapott teret.
Negyedik regényében ismét a cipszerek földjére viszi el az olvasót a felvidéki származású, Nyíregyházán élő Kováts Judit.
Ljudmila Ulickaja A lélek testéről című novelláskötetét eredetiben, orosz nyelven 2019-ben adta ki. Jó néhány évvel azután, hogy bejelentette: abbahagyja az írást, egészségi okokból.
Elmélkedés az olvasásról az író tollából.
George Orwell 1943–44 fordulóján írt szatirikus kisregénye a fabulákkal rokon.
A történet egy, a mai társadalom egyik aktuális jelenségét dolgozza fel. Ez az internetes társkeresés.
A meseolvasás igénye nem csak a gyerekek esetében változatlan, varázsa mindenkit megfog.
Hallhassunk irodalmi alkotásokat maguktól a szerzőktől.
A szerző gyermekeknek szóló kötetei megmutatják, mennyire hasznos, ha a felnőttben is megmarad a gyermeki könnyedség.
Kevésbé ismert, hogy Hernádi Gyula (1926–2005) megírta a regény „folytatását” Egri csillagok háborúja címmel.
Mese mindenkinek.
Különleges irodalomtörténeti értéke van azoknak a felolvasásoknak, amelyekben maguk a szerzők olvassák fel saját műveiket.
A próza a mai napig a legolvasottabb irodalmi műfaj.
A sajógömöri Kovács István azzal írta be nevét a szlovákiai magyar irodalomba, hogy az 1948 decemberében elindult Új Szóban neki jelent meg az első verse.
„Életem nagy része visszhangtalansággal telt el.” Ezt a ma 125 éve született Fábry Zoltán nyilatkozta 70. születésnapján.
A Távoli tűz elfeledteti az olvasóval, hogy a történet egy idegen világban játszódik, a kulisszák a sumer városállamok korát idézik.
A Hidegvérrel, noha nem egy könnyed olvasmány, de mégis nehezen letehető könyv, helye van a könyvespolcunkon.
Csanda Sándornak sok szempontból az úttörő szerep jutott a II. világháború utáni (szlovákiai) magyar irodalomtörténetben.
A szonett szinte mind a 14 verse külön életet él, a hangulatuk mégis ugyanaz.
Az orosz–ukrán proxyháború árnyékában is olvashatunk orosz és ukrán irodalmat.
