Peter Pellegrini elmondta, az irodalom és a kultúra megismerése a legtermészetesebb módja az ország identitásához és nyelvéhez való kötődés kialakulásának.
Időző című verseskötetéért Tóth László kapott Artisjus-díjat költészet kategóriában.
Zalabai Zsigmond 1974-ben megjelent, A vers túloldalán című, első kötetében már teljes irodalomelméleti vértezetében lépett olvasói elé.
A komáromi Tiszti pavilon dísztermében tartották a XX. Jókai és kora irodalmi-műveltségi vetélkedő országos döntőjét.
Kilencven éve született Berzsián, Dideki, Dömdödöm, Mikkamakka, Ló Szerafin és számos más, méltán népszerű mesealak megálmodója.
Lelkes hangon írt a civilizáció és technikai haladás csodáiról, ugyanakkor a társadalmi ellentmondásokról szóló véleményét sem hallgatta el.
Élete utolsó éveiben a Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézetében tanított.
Az Alistáli Református Alapiskola csapata nyerte a XX. Olvasni jó! vetélkedő döntőjét Rimaszombatban.
Bátkában méltó módon emlékeztek meg Mács József születésének 95. évfordulójáról.
Kortárs válaszok az emberi létezés örök kérdéseire.
A rádióban olyan sikeres műsorok vezetője volt, mint az 1969 óta sugárzott Ki nyer ma? - játék és muzsika tíz percben, vagy a Házimuzsika.
Az irodalmi Nobel-díjat 2010-ben kapta "a hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért".
Folyamatos rendezés alatt álló, de egyelőre még nagyon „rendetlen” családi könyvtárunk dedikált köteteinek pár darabja – minő véletlen! – a minap a kezembe kívánkozott. Szerzőjük nem más, mint Ozsvald Árpád.
Kurt Vonnegut regényei egyszerre komikusak, abszurdak és kíméletlenül pontosak. A Macskabölcső talán az egyik legjobb példája ennek a sajátos hangnak.
Az elmúlt év vége felé jelent meg Csáky Pál A másik én című novelláskötete a Vámbéry Polgári Társulás kiadványaként.
Tóth László időkbe és szavakba öntött álmodozásai.
A közel 111 ezer lakosú járásban már évek óta 8 és 9 ezer fő között mozog a könyvtárba rendszeresen látogatók száma. Ennyien válogathatnak a térség közel 380 ezer kötetéből.
A megnyitón nemcsak a felvidéki kulturális és közélet képviselői voltak jelen, hanem magyarországi és külhoni irodalmárok, továbbá folyóiratok, művészeti műhelyek vezetői is.
1763-ban pusztító földrengés tette csaknem a földdel egyenlővé Komárom városát: a tragédia krónikásai közül kiemelkedik Baróti Szabó Dávid és Štefan Korbeľ.
Sokféle jelzőt aggattak már Tóth Lászlóra, közülük eddig az önmaga által leírt „szövegember" vitte a prímet.
