Néhány napja lett volna nyolcvanéves a fájdalmasan korán eltávozott Mikola Anikó.
Született költő, azon kevesek egyike, aki szinte mindent és azonnal meg tud verselni.
Huszonöt éve nincs már köztünk Veres János.
A felvidéki magyar irodalomban kevés olyan író van, aki annyira kötődne egy településhez, mint Pándy Lajos Perbetéhez. S talán még kevesebb település van, amely annyira kötődne egy híreséhez, mint Perbete Pándy Lajoshoz.
Milyenek a mi mítoszaink, miben térnek el más népekétől, arról a „Boldogasszony keresztlánya” című könyv szerzőjét, Toót-Holló Tamás írót, szerkesztőt, irodalomtörténészt kérdeztük.
A kötet mind „külcsín”, mind „belbecs” vonatkozásában elragadó.
Zs. Nagy Lajos gyermekverskötetéről.
Nemzedékek kedves olvasmánya volt korában a murányi Vénusz, vagyis Széchy Mária erotikus kalandja Wesselényi Ferenccel, akinek szerelmi várfoglalása íródeákjának, Gyöngyösi Istvánnak köszönhetően évszázadokon át a XVII. század vezető témája lett.
Síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot.
Babos László költészetéről a rendszerváltásig (s még utána is néhány évig) szinte senki sem tudott.
Ha valaki párhuzamot vél felfedezni a kiegyezés kora és korunk fapados kapitalizmusa között, nagyon közel jár az igazsághoz. Egy közös vonása a két kornak mindenesetre van, ahogy az a kor sem kedvezett a művészeteknek.
Az 1995-ben megjelent válogatás egyfajta tisztelgés volt Rákos Péter 70. születésnapja alkalmából.
Drámai fikció ez a rendkívüli alkotás. A változtatás iránti vágy kifejezése valahol időn és téren kívül, valahol Európa legeldugottabb szegletében.
„Nem történelemkönyvet írok. Önéletrajz-szerűséget, ami arról szól, hogy akkor hogyan éltem meg ezeket a találkozásokat, és mi volt a hozadékuk az életemben” – írja Szinetár Miklós életrajzi kötetének a második részében.
Tájainkon az irodalmon belül a vadászirodalom, de a tájleírások és útinaplók sem voltak soha a kánon részei, holott messze a legolvasottabbak közé tartoznak.
Hiába volt zsúfolt a híres budapesti tér az Ünnepi Könyvhéten egy lényegében kibővített hétvégén, a látogató, olvasó ember úgy érezhette magát, mintha egy bazárban bolyongana.
Megjelent Révész Sándor önéletrajzi kötete
Voltak, akik a kritikai realizmus egyik első fecskéjének tartották, Szerb Antal szerint csak egy „előkelő dilettáns” volt a magyar irodalomban.
A 2024-es magyar vonatkozású évfordulók közül kiemelkedik Szenczi Molnár Albert egyházi író, zsoltárfordító, protestáns szellemiségű könyvek szerkesztője és kiadója születésének 450. évfordulója.
George Orwell 1945-ben megjelent szatirikus kisregénye máig a sztálini diktatúra egyik legpontosabb látlelete.
