Vannak versek, amik nem csak olvasmányok, inkább iránytűk. Antoine de Saint-Exupéry Fohász című költeménye ilyen számomra.
Tóth László kétségkívül a szlovákiai magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb és rendkívül tekintélyes életművel rendelkező alakja.
Zsolt Béla: Kilenc koffer című regénye az emberi becstelenség krónikája.
Lackfi János nyitja meg idén az Ünnepi Könyvhetet, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 96. alkalommal rendez meg június 12. és 15. között.
A Régi Magyar Könyvtár egyik legnépszerűbb kötete, a kor magyar költőgéniusza, Balassi Bálint összegyűjtött verseivel hívogatja az olvasót.
Kányádi Sándor Májusi szellő című gyerekversével búcsúzunk a tavasz legszebb hónapjától.
Faludi Ferenc, a maga ékes magyarságával európai színvonalra emelte a magyar prózát.
Nemzetközi Booker-díj történetében először ítélték oda a díjat egy novelláskötetnek.
Bár költőként megkapta a Madách-díjat, meseíróként a legjobb szlovák gyerekkönyv díját is, mégis úgy érezte, nem ismerik el eléggé a tehetségét.
Gyárfás Dorka Kulka című életrajzi kötete a rendkívül közkedvelt színészről és őszinte emberről szól.
A 120 éve született Barsi Dénes bár élete döntő többségét Biharban és Dunaújvárosban élte le, a Mátyusföldön, Jókán született.
A magyar költészet napjához kapcsolódva került sor a Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie havilap rendszeres kulturális eseményére, az Ötórai teára.
A rimaszombati Csillagházban megrendezett elődöntőben 19 csapat vett részt, közülük tizenegyen jutottak a döntőbe
110 éve született Cseres Tibor, a Hideg napok, a Vérbosszú Bácskában, a Parázna szobrok szerzője.
Farkas Ottó a dobfeneki író, újságíró egy rendkívül termékeny időszakot tudhat maga mögött: az elmúlt 12 évben összesen 19 könyvet adott ki.
„Langy, permeteg eső szemerkél, / új búza pelyhe ütközik. / Kéményre gólya s a levert tél / jeges csucsokra költözik. / Zöld robbanásokkal kitört / a kikeleti víg erőszak./Asztalos műhelye előtt / remény legyint meg, friss fenyőszag.”
Ez a vers gyönyörűen ragadja meg a bennünk élő gyermeket, azt a részt, aki sosem tűnik el igazán, csak néha elbújik a felnőttség álarca mögött.
Bizony, már tizenkét éve elment Kiss Dénes is. Egy őszinte, mindig lázadó, szívét, lelkét kitakaró költő.
A Kiskígyó az aiszóposzi fabulák mai utódaként az erkölcsi tanulságok, életbölcsességek keretein messze túlnőve, a Törvényről mond szívszorító mesét.
Vannak könyvek, amelyek nemcsak gondolatokat ébresztenek, hanem szinte kézen fogva vezetnek végig az élet kérdésein.
