Észak- és Dél-Komáromban is szívesen bemutatnák az új műsorukat...
Buda Ferencnek számos verseskötete jelent meg, de jelentős volt műfordítói tevékenysége is: többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török és udmurt fordításai ismeretesek.
Huszonöt esztendő telt el azóta, hogy a Szikince partjának csendjét beborította a gyászos harangszó, s elindult utolsó útjára az Alsó-Garam mente költője, Csontos Vilmos.
Szeptember 11-én 18 órai kezdettel a dunaszerdahelyi VMK kistermében várja önöket Szlavicsek Judit és beszélgetőpartnere, Győry Attila.
Weöres a legbonyolultabb, leguniverzálisabb magyar költő. Olyan titkok tudója, amelyektől megborzong az ember.
A pályakezdő szépíró kategóriában közzétett pályázat keretében a 2025-ös évben 10 alkotó csatlakozhat az íróakadémiai képzéshez.
Mizser Attila négy verseskötetet, pár tanulmánykötetet, egy részregényt, valamint sok-sok általa szerkesztett szöveg hagyott hátra az utókornak.
... mindig megnyugtató és felemelő.
A cikkel a Zádor házaspárra emlékeztünk, akiknek a kortárs cseh irodalom legjavát köszönhetjük.
95 éve született Galgóczi Erzsébet, a magyar irodalom vasasszonya.
Csengey Dénes (1953–1991) az 1989-es magyarországi rendszerváltás egyik emblematikus alakja volt.
Honvágyvers a javából. Mellbe vág, szíven üt...
Az Országos Széchényi Könyvtár Copia platformján mostantól online tanulmányozhatók Babits Mihály 1890 és 1910 között keletkezett műveinek.
A hatvanas években egy hiányzó műfaj ütötte fel a fejét a magyar irodalomban, a krimi, amelyben igazi áttörést hozott a Felvidékről Budapestre elszármazott Mág Bertalan, aki nyugdíjba vonulása után döntött úgy, megírja fontosabb eseteit.
A zömében négysoros versek amolyan bölcseletek, amik belső utazásra ösztönzik az olvasót.
Zoborvidéki mondák és hiedelmek
Nyolcvan éve, 1945. július 20-án hunyt el Paul Valéry francia költő, esszéíró.
2004 óta adja ki a Szlovákiai Magyar Írók Társasága a Szlovákiai magyar szép irodalom című antológiát.
Negyven éve, 1985. július 16-án hunyt el Heinrich Böll Nobel-díjas német író, a nemzet lelkiismerete, "a kölni jó ember".
A vers a rohanásról beszél és a kiszállás szükségességéről.
