2022. szeptember 21., 17:55

A test párhuzama a lélek

Ljudmila Ulickaja A lélek testéről című novelláskötetét eredetiben, orosz nyelven 2019-ben adta ki. Jó néhány évvel azután, hogy bejelentette: abbahagyja az írást, egészségi okokból. 

Ljudmila Ulickaja A lélek testéről

De az igazán jó író nem fejezheti be egykönnyen a pályáját, gondolatai arra kényszerítik, fogy folytassa, amíg képes a tollat a kezében tartani. A nagysikerű Örökbecsű limlom című esszékötete (elmélkedések, visszaemlékezések, vallomások, interjúk, naplórészletek gyűjteménye) lett volna a hattyúdala, de ennek kiadása után megírta a szerintem legjobb regényét is, a Jákob lajtorjáját, és ezután a fentebb említett A lélek testéről című novelláskötetet.

Ulickját méltán tartják az orosz és a világirodalom nagyasszonyának. S bár regényei remekművek, ő maga az elbeszélést, novellát tartja igazi műfajának. Nem is meglepetés, hanem szinte már megszokás, hogy legutóbbi kötetével újra elbűvölte rajongóit.

A lélek testéről csupán 152 oldalas kötet, de a benne foglalt elbeszélések kétségkívül sokatmondóak. Már a cím is figyelemreméltó. Mit is jelent a lélek teste? Mi mást, mint az embert, akiben a lélek lakozik. A lélek önmagában megközelíthetetlen, de hordozója, teste, az ember annál inkább kifürkészhető, már ha megvan hozzá az írónak az a képessége, hogy ezt valóban meg tudja tenni. Ulickaja képes erre, sőt nagyon is mesterien lát bele az emberbe, az emberi élet tarka-barka vagy fekete-fehér, esetenként szürke helyzeteibe, és élethűen, valószerűen és mélységeiben is egyszerűen adja vissza írásaiban gazdag tudását, tapasztalásait.

A kötet tizenegy novellája két ciklusra oszlik. Mindkét ciklust verses előszó vezeti fel. De nem mindennapi előszók ezek! Formájukat tekintve versek, tartalmi szempontból komoly összegzések, bölcseletek. A Barátnők címmel ellátott ciklus bevezető verse ezekkel a sorokkal végződik:

„Nekem nem kell más, csak ezek a csélcsap bolondok, bölcsek,

szégyentelenek, hazugok, csábítók, gyönyörűek, babonások és hűek,

ezek a rém okosak és reménytelenül hülyék, akiktől az ég angyalai is tanulhatnának…

Nekem így kelletek, ilyennek – ilyen vagyok én is.”

A ciklusban idősödő nők szerepelnek, akiknek gondolataik már az elmúláson (is) járnak. Életük még a letűnt szovjet világban kezdődött, s ennek hirtelen megváltozása azt eredményezte, hogy a változásokat nem igazán nosztalgiával, hanem tárgyilagosan veszik tudomásul. Zarifa súlyos rákbeteg. Utolsó napjaiban még képes rá, hogy a szétdúlt családot újra összehozza. A hatvannégy éves Alisza Fjodorovna, a másik elbeszélés főhőse tudatosan készül a halálra. A halál helyett azonban az igazi szerelemmel találja magát szemben. És ezzel még nincs vége az életét gyökeresen megváltoztató helyzetek sorozatának. Vera Ivánna külföldi férjre vadászik a lánya, Lilja számára. Meg is találja Szalid kurd matematikus személyében, aki Moszkvában doktori tanulmányait folytatja. Nem mindennapi módon, de mégis létrejön a házasság, s a történet további fordulatokkal és bonyodalmakkal folytatódik.

A kötet második ciklusának címe: A lélek testéről. Itt már férfiak is szerepelnek főhősként, és a „csaknem” hétköznapi történeteket helyenként misztikum szövi át. Az első ciklushoz hasonlóan itt is elgondolkodtató, felkavaró, helyenként megrázó mondanivalóval ellátott elbeszéléseket olvashatunk. Nem a lélek anatómiáját kutatja a szerző, hiszen ez elérhetetlen vállalkozás lenne, hanem a testben lakozó lélek megnyilvánulásait, magatartását.

Ljudmila Ulickaja rendkívül jó mesélő, kritikusai szerint a 19. századi klasszikus orosz irodalom és regény hagyományainak folytatója, a kortárs orosz irodalom kiemelkedő írója, és a több mint harminc nyelvre lefordított műveivel a kortárs világirodalom méltán elismert alakja.

A kötet a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2020-ban.              

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.