2022. március 13., 08:21
Frissítve: 2022. már. 13. 20:01

Az orosz-ukrán háború 18. napja: Moszkva nem utasítja el az elnöki találkozót – HÍRFOLYAM

Lesz Putyin–Zelenszkij-találkozó? Ungvár megtelt, nem tud több menekültet fogadni. Szlovákia újabb segítséget nyújt.

Harkiv, villamos, találat
Álmában már nem csönget egy kicsit - találat érte a harkivi villamosdepót
Fotó: TASR

 

Rómában amerikai-kínai tárgyalások lesznek hétfőn

Többek között az orosz-ukrán háború hatásairól is tárgyal hétfőn Rómában Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója és Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője - jelentette be vasárnap kiadott közleményében a Fehér Ház.

A megbeszélések középpontjában "az országaink közötti verseny kezelésére tett erőfeszítések állnak, valamint a felek megvitatják Oroszország Ukrajna elleni háborújának regionális és globális biztonságra gyakorolt hatását" - fogalmazott Emily Horne, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője.

Amerikai sajtóban megjelent szakértői elemzések szerint az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy Kína "partner az orosz félretájékoztatásban", valamint hogy az ázsiai ország "segíthet Oroszországnak elkerülni a gazdasági szankciók miatti büntetést".

A Fehér Ház azzal vádolja Pekinget, hogy hozzájárul azon - szerintük hamis - orosz állítások terjesztéséhez, miszerint Ukrajna amerikai támogatással vegyi és biológiai fegyvereket fejlesztő laboratóriumokat üzemeltet.

Sullivan az NBC amerikai televízió vasárnapi műsorában azt mondta: amikor Oroszország más országokat kezd vádolni azzal, hogy biológiai vagy vegyi fegyverekkel elkövetett támadások indítására készülnek, "az jó jele annak, hogy ők maguk fogják mindezt megtenni". A nemzetbiztonsági tanácsadó arról is beszélt: Kínának és más országoknak nem kellene segíteniük Oroszországot a szankciók megkerülésében. "Gondoskodni fogunk arról, hogy sem Kína, sem senki más ne kompenzálhassa Oroszországot e veszteségekért" - tette hozzá Sullivan.

A nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap a CBS nevű amerikai televíziónak is interjút adott. Ebben arról beszélt, hogy a vegyi és biológiai hadviselésről szóló orosz retorika azt jelzi, hogy Moszkva készen áll ilyen támadásra, és ezért megpróbál majd mást hibáztatni.

William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főigazgatója csütörtökön a szenátus hírszerzési bizottsága előtt jelentette ki: komoly aggodalomra ad okot, hogy Oroszország esetleg saját vegyi vagy biológiai fegyverrel elkövetett támadás alapjait rakja le, amiért az Egyesült Államokat vagy Ukrajnát fogja hibáztatni "hamis zászló művelet" keretében.

A Hamis Zászló(s) Művelet (False Flag Operation) az a katonai hadművelet, amelynek során álcázott egységek más, kívülálló erők nevében követnek el támadást saját embereik, vagy erőforrásaik ellen, azzal a céllal, hogy legitimálják a katonai beavatkozást.

Amerikai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy Kína azon kevés ország közé tartozik, amely nem bírálta Oroszországot az ukrajnai támadás miatt. Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi téli olimpiai játékok megnyitóján látta vendégül Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A két vezető akkor közös nyilatkozatot adott ki. Ebben kijelentették, hogy a két ország közötti barátságnak "nincsenek korlátai".

Amerikai sajtóinformációk szerint a Joe Biden amerikai elnök vezette kabinet arra akarja felhívni Kína figyelmét, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésére irányuló erőfeszítései kihatással lehetnek az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel fenntartott kapcsolataira.

Sullivan a CNN amerikai hírtelevízióban vasárnap azt fejtegette, hogy az amerikai kormányzat úgy véli: Kína már az ukrán támadás előtt tudta, hogy Putyin "tervez valamit".

Római útján Jake Sullivan találkozik Luigi Mattiolóval, Mario Draghi olasz miniszterelnök diplomáciai tanácsadójával is, akivel - sajtóinformációk szerint - az Ukrajna elleni orosz támadásra adott "nyugati válaszokról" egyeztetnek majd.

Németország már az idén felhagyhat az orosz szén és kőolaj felhasználásával

Németország az Ukrajna elleni orosz invázió miatt igyekszik minél hamarabb felhagyni az orosz energiahordozók felhasználásával - mondta egy hétvégi lapinterjúban a szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter, aki szerint ha minden jól alakul, országa már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól.

Robert Habeck a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt már nemcsak éghajlatvédelmi, hanem biztonsági okokból is át kell állítani Németországot a megújuló energiaforrások felhasználására.

Habeck kijelentette: le kell válni az orosz energiaimporttól, majd általában véve a fosszilis tüzelőanyagokról. Ezért a kormány "minden nap, tényleg minden nap, és nem egyszer éjjel is" dolgozik azon, hogy csökkenjen a függőség az orosz olajtól, széntől és földgáztól.

Ez a függőség "naponta, sőt, óránként" csökken, és "ha sikerrel járunk, akkor ősszel függetlenek leszünk az orosz széntől, az év végére pedig szinte teljesen függetlenek leszünk az Oroszországból származó olajtól" - mondta a miniszter.

A Zöldek politikusa hozzátette, hogy a földgáz esetében "bonyolultabb a helyzet", mert Németországban nincs kiépítve a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjához szükséges infrastruktúra, de ezen is "teljes erővel" dolgoznak. Kifejtette, hogy egy LNG-terminál kiépítése a tervezéssel, engedélyeztetéssel és az építkezéssel általában öt évig tart, ha nem jönnek közbe nehézségek, de az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hirtelen megváltozott helyzetben máris vannak befektetők, akik "készen állnak arra, hogy kockázatot vállaljanak, és azonnal belevágjanak" a beruházásba.

Robert Habeck
Robert Habeck
Fotó:  TASR

Robert Habeck megerősítette, hogy a német kormány nem támogatja az orosz energiahordozók behozatalának azonnali, általános tilalma gondolatát. Mint mondta, az embargó nem csupán "kis egyéni kényelmi áldozattal" járna, hanem ellátási gondokat okozna a következő télen, és gazdasági visszaeséshez és magas inflációhoz vezetne.

Az azonnali embargó miatt "emberek százezrei veszítenék el a munkájukat, és sokak számára aligha lenne többé megfizethető a munkába járás, a fűtés és az áramszolgáltatás" - mondta a gazdasági és klímavédelmi miniszter.

Németországban az orosz import részaránya a földgázfelhasználásban 55 százalékos. A szénnél 50 százalék, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A háború kezdete, február 24. óta felerősödött az a követelés, hogy az orosz energiafüggőség lazítása érdekében halasszák el a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására az akkori, Angela Merkel vezette kormány által elindított úgynevezett energiapolitikai fordulat - a nukleáris energia használatának kivezetése - utolsó szakaszát, vagyis a még működő három atomerőmű idénre tervezett leállítását.

Ezzel kapcsolatban Robert Habeck a FAZ-nak elmondta, hogy az erőművek üzemben tartása csakis akkor lenne megoldás, ha új fűtőanyagot kapnának, nem pótolnák be a közelgő leállítás miatt 2019-ben kihagyott biztonsági átvilágításukat, és nemcsak átmenetileg, hanem több évre hosszabbítanák meg az üzemidejüket. Mindez aránytalanul nagy kockázat a várható előnyökhöz képest, ezért a kormány nem ezt az utat választja - fejtette ki a miniszter.

 

Zsoldosok és nyugati fegyverek megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Mintegy 180 külföldi zsoldos és egy nagy nyugati fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be a Lviv megyei jarovivi katonai létesítmény elleni vasárnapi orosz légicsapással kapcsolatban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A vezérőrnagy leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők folytatni fogják az Ukrajnába érkező zsoldosok megsemmisítését.

A luhanszki "népi milícia" vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy az előrenyomulása során Popaszna városban, a vasút közelében a visszavonuló ukrán erők által "tömegesen" agyonlőtt polgári lakosok holttestére bukkant. Az áldozatok számát egyelőre nem közölték, csak annyit, hogy az incidensnek lehetnek túlélői.

Újabb szlovákiai segítség Ukrajnának

Vasárnap 20.30-tól rendkívüli kormányülésre kerül sor. Az ülés témája: újabb segítségnyújtás Ukrajnának. 

Az EU elítéli a polgármesterek elrablását

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy az orosz csapatok elrabolták Melitopol és Dnyiprorudne polgármesterét, amely újabb támadást jelent Ukrajna demokratikus intézményei ellen - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap.

Josep Borrell a Twitteren közzétett üzenetében aláhúzta: a polgármesterek elrablása kísérlet arra, hogy Oroszország illegitim alternatív kormányzati struktúrákat hozzon létre egy szuverén ország területén.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében szintén elítélte a két polgármester elrablását, valamint a "civilek válogatás nélküli orosz ágyúzását" Ukrajnában.

Az emberrablások és az ukrán helyi hatóságokra nehezedő mindenfajta nyomásgyakorlás a nemzetközi jog újabb nyilvánvaló megsértésének számít"

- fogalmazott.

Oroszország Ukrajna elleni katonai és politikai agresszióját be kell szüntetni - tette hozzá Michel.

Az ukrán külügyminisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz csapatok elhurcolták Jevhen Matvejevet, a dél-ukrajnai Dnyiprorudne város polgármesterét.

Matvejev a második ukrán polgármester, akit az elmúlt három napban elfogtak az orosz csapatok. A szintén dél-ukrajnai, Dnyiprorudnétől mintegy 80 kilométerre fekvő, az orosz erők által elfoglalt Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot pénteken fogták el orosz katonák arra hivatkozva, hogy szélsőségeseket támogat és nem hajlandó együttműködni az orosz hadsereggel. Helyére azóta Kreml-barát ukrajnai képviselőt neveztek ki.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap közzétett Twitter-üzenetében azt írta: az orosz "háborús bűnösök" újabb demokratikusan megválasztott ukrán polgármestert raboltak el. "Helyi támogatás hiányában a megszállók terrort alkalmaznak" - hangoztatta Kuleba.

"Felszólítok minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy állítsák le az Ukrajna és a demokrácia elleni orosz terrort" - tette hozzá a külügyi tárcavezető.

Olekszandr Sztaruh, a dél-ukrajnai zaporizzsjai régió katonai vezetője az egyik közösségi oldalon vasárnap közzétett üzenetében megerősítette Jevhen Matvejev elfogását, és azt írta: "a háborús bűnök elkövetése Oroszország részéről rendszeressé vált Ukrajnában".

Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az offenzíva kezdete óta

Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az orosz offenzíva kezdete óta - közölte vasárnap a dél-ukrajnai kikötőváros polgármesteri hivatala.

Mariupol
Fotó:  TASR/AP
A megszállók cinikusan és szándékosan lakóépületeket, sűrűn lakott övezeteket támadnak, gyermekkórházakat és városi infrastruktúrákat rombolnak le. A mai napig (vasárnapig) 2187 mariupoli lakos halt meg az orosz támadásokban

- közölte Telegram-csatornáján a polgármesteri hivatal.

A hivatal közleménye szerint a 400 ezer lakosú város utolsó élelmiszer- és víztartalékait éli fel, nincs áram-, és vízszolgáltatás és fűtés, szinte teljesen leállt a mobilszolgáltatás.

Zelenszkij: eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon

Eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon, és elindult egy humanitárius konvoj az ostromlott dél-ukrajnai kikötőváros, Mariupol felé is, ahol 400 ezer lakos rekedt - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vasárnap egy videófelvételen.

Volodimir Zelenszkij
Fotó:  TASR/AP
Mindent megteszünk, hogy szembeszálljunk a megszállókkal, akik még azt is megakadályozzák, hogy ortodox papok kísérjék el az élelmiszer-, víz- és gyógyszerszállítmányt. Ukrajna 100 tonnányi közszükségleti cikket küld az állampolgárainak

- mondta az államfő.

Az orosz csapatok vasárnap megpróbálták keleti irányból elvágni a fővárost - közölte az ukrán vezérkari főnökség. A közlés szerint az orosz egységek átlépték a Brovari és Boriszpil (ez utóbbi településen található Kijev nemzetközi repülőtere) elővárosok felé vezető E95 útvonalat, közben a várostól észak-nyugatra és északkeletre szintén előrenyomulásra készülnek az orosz erők.

A kijevi vezérkari főnökség szerint

az orosz hadsereg tartalékosokat is küld Ukrajnába.

Azok az erők, amelyek korábban az Azerbajdzsánba ékelődött, örmények lakta Hegyi-Karabahban teljesítettek békefenntartói szolgálatot, most Ukrajna felé tartanak - közölték.
Kijevi illetékesek szerint állítólag szíriai és szerbiai zsoldosok is harcolnak az orosz fél oldalán.
Ezrek tüntettek vasárnap a dél-ukrajnai Herszonban "az orosz megszállás" ellen helyi médiajelentések szerint.

A tömeg ukrán zászlók alatt gyűlt össze a városközpontban az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálon közzétett fotók szerint. A tüntetők az orosz csapatok kivonását követelték a

"Menjetek haza!", "Herszon ukrán" jelszavakat skandálva.

A tüntetésről készült felvételeken katonákat és páncélozott járműveket lehetett látni, de nem avatkoztak be. Az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím-félsziget közelében fekvő Herszon az első nagyváros, amelyet a február 24-én kezdődött háborúban az oroszok elfoglaltak.

Egy amerikai újságíró meghalt, egy másik pedig megsebesült vasárnap a Kijevtől mintegy 20 kilométerre fekvő Irpinyben dúló harcokban.

A két férfit déltájban érte találat, amikor autóval közlekedtek egy ukrán polgári személy társaságában, aki szintén megsebesült

- közölte Danyilo Sapovalov, az áldozatokat ellátó orvos.
Az ukrán hatóságok az orosz erőket vádolták meg azzal, hogy az újságírókra lőttek, de a lövések eredetét egyelőre nem lehetett megállapítani - írta az AFP francia hírügynökség.

Az AFP egyik újságírója látta a halott újságírót, akinél ott voltak a személyazonossági iratai, közöttük a The New York Times című lap akkreditációs igazolványa.

Cliff Levy, az amerikai napilap főszerkesztő-helyettese Twitter-oldalán részvétét fejezte ki az újságíró halála miatt, és közölte, hogy

az 50 éves Brend Renaud fotóriporter és rendező korábban (legutóbb 2015-ben) dolgozott a lapnak, de nem tudósította az újságot Ukrajnából.

Brend Renaud és a fivére, Craig korábban az iraki és afganisztáni háborúról, a haiti földrengésről, a mexikói drogkartellek által elkövetett erőszakról tudósított - írta vasárnap internetes kiadásában a The New York Times.
Brend Renaud a február 24. óta tartó háború első külföldi újságíró áldozata.

 

Légibomba maradványaira bukkantak a Zágrábban lezuhant drónon

A szovjet gyártmányú repülőgépeken használt légibomba maradványait találták meg annak a drónnak a roncsai között, amely lezuhant Zágrábban - közölte Mario Banozic védelmi miniszter vasárnap.

A tárcavezető kiemelte: robbanószerkezet nyomaira, légibomba darabjaira bukkantak annak a csütörtök este lezuhant pilóta nélküli repülőgépnek a roncsai között, amelyet a becsapódás helyszínén, háromméteres kráterből emeltek ki. Banozic szerint nem felderítő repülőgépről van szó.
Az elemzés után meg tudjuk mondani, mi volt a küldetése. A bombát repülőgépeken használják"

- mondta a miniszter.

Hozzátette: a repülőszerkezet szovjet gyártmányú, de még mindig kérdéses, orosz vagy ukrán oldalról érkezett-e.

Jelezte: a becsapódás helyszíne jelenleg biztonságos, a roncsokat eltakarították.

Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: a bomba felrobbant, de még nem tudják mikor, a becsapódás előtt vagy utána.

Találtak egy sérült feketedobozt is, amelyből várhatóan kinyerhetik a repülési adatokat. "Ezt összehasonlítjuk azokkal a vizsgálatokkal, amelyet közösen végzünk a NATO-tagállamokkal és a radarképek alapján rekonstruálhatjuk, pontosan honnét érkezett a drón" - húzta alá Banozic.

A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a Jarun tó térségében. A területet még az éjjel lezárták. Az eset kapcsán személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A szövetségesek szorosan együttműködnek a vizsgálatok során.

 

Ukrán tisztségviselők: foszforbombát is bevetettek az orosz megszállók

Ukrán tisztségviselők azt állították vasárnap, hogy a megszálló orosz hadsereg foszforbombát is bevetett Luhanszk régióban, ami tilos nemzetközi egyezmények szerint, ezenkívül a Szvjatohirszk kolostor elleni éjszakai légicsapásban körülbelül 30 ember megsebesült.

Azt, hogy foszforbombát vetettek be az orosz harci gépek, Olekszij Bilocsickij, a popasznai rendőrség vezetője állította, majd ugyanezt mondta Ljudmila Deniszova ukrajnai emberi jogi ombudsman. Az ombudsman egy fényképet is megosztott a Reuters hírügynökséggel a bomba hatásával kapcsolatban, de hozzátette , hogy egyelőre nincs bizonyítékuk. Viszont ha beigazolódik a gyanú, akkor az háborús bűncselekménynek számít - tette hozzá.

Popaszna, amelynek területén a rendőrfőnök szerint becsapódtak ezek a bombák, mintegy száz kilométerre van Luhanszktól nyugatra. Bilocsickij emlékeztetett arra, hogy foszforbombák leírhatatlan szenvedést okoznak a tőle megsebesülőknek, és hatalmas tüzet idéznek elő.

A hírügynökségek hozzátették, hogy egyelőre nem tudják ellenőrizni az állítások igazságtartalmát.

Ukrán sajtójelentések szerint komolyan megrongálódott az ország keleti felében található Szvjatohirszk kolostora egy orosz légicsapás következtében. Az Ukrainszka Pravda hírportál jelentette, hogy szombaton este egy bomba csapódott be mintegy 50 méterre a kolostor bejáratától. A lökéshullám beszakította az ablakokat, több sebesültet a városi kórházba kellett vinni. Halottak nem voltak.

Vasárnap napközben az ukrán főügyész közölte, hogy a kolostorban csaknem ezer menekült volt, és közülük mintegy 30 megsebesült.

A donyecki ukrán katonai parancsnok pedig arról számolt be, hogy egy menekülőket Lvivbe szállító vonatot szintén légicsapás ért az éjszaka. Pavlo Kirilenko szerint egy ember meghalt, egy megsebesült ebben a támadásban.

Csernyihivben egy társasházat ért találat, a mentők szerint egy ember meghalt, egy pedig megsebesült.

A Kreml nem utasítja el egy Putyin-Zelenszkij-találkozó lehetőségét

Moszkva sosem utasította el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

Peszkov Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter nyilatkozatára reagált, aki azt állította, hogy Putyin a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetések során azt mondta, hogy nem ellenzi a Zelenszkijjel történő találkozót.

"Többször elmondtuk, hogy senki sem zárta ki a Vlagyimir Putyin és a Zelenszkij elnök közötti találkozó lehetőségét. De meg kell értenünk, hogy mi legyen ennek a találkozónak az eredménye, és hogy mit fognak megvitatni rajta" - mondta a szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az orosz fél valóban kifejezte-e készségét egy feltételekhez nem kötött találkozóra.

"Ennek érdekében dolgoznak küldöttségek, amelyek közül a miénket (Vlagyimir) Megyinszkij (elnöki tanácsadó) vezeti. Még korai lenne az eredményekről beszélni" - tette hozzá.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója vasárnapi tévényilatkozatban úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó, ha nem is két-három nap múlva, de már a belátható jövőben megtörténhet és Kijev mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb tető alá hozzák. Arról is szólt hogy keresik a megfelelő tárgyalási  

 

Sok áldozata van a Javoriv támaszpont elleni orosz légitámadásnak

Harmincöt halálos és 134 sebesült áldozata van a nyugat-ulrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi reggeli orosz légitámadásnak - közölték az ukrán hatóságok.

Ez volt eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában. A lengyel határtól mindössze 30 kilométerre van a támaszpont, amely gyakorlótér, nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, és NATO-kiképzők gyakran jártak ott. Az ukrán hatóságok szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy külföldi kiképzők voltak-e ott a támadás idején is. Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy vizsgálja a körülményeket és a károkat.

Makszim Kozickij lvivi kormányzó azt mondta: az orosz harci gépek körülbelül 30 rakétát lőttek ki a támaszpontra, amelyek közül többet elfogott az ukrán légvédelem.

A Reuters egyik helyszíni tudósítója közölte, hogy 19 mentőautó tart a helyszínre.

A 360 négyzetkilométer területű gyakorlótér Ukrajna egyik legnagyobbja. A NATO-val közös gyakorlatait mindig ott tartotta meg, a legutóbbi tavaly szeptemberben volt. A helyi média úgy tudja, az összes külföldi oktató februárban elhagyta a bázist, de felszereléseiket nem vitték magukkal.

Egy meg nem nevezett NATO-tisztségviselő megerősítette a Reuters szerint, hogy a szövetség országaiból nem tartózkodtak kiképzők a támaszponton. Azt nem tudni, hogy nem NATO-tagországból voltak-e ott a támadás idején - tette hozzá a hírügynökség.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes éppen szombaton figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának a nyugati országok által szállított fegyvereket mind legitim célpontnak tekintik.

Többen meghaltak a tengerparti Mikolajiv elleni orosz támadásban

Kilenc ember életét vesztette vasárnap a Fekete-tenger parti Mikolajiv ukrán város elleni orosz légitámadásban - közölte az odesszai régió kormányzója. Az ukrán hadsereg közlése szerint egyre intenzívebbek a Kijev környéki harcok. Oroszország egy hozzá hű polgármestert nevezett ki Melitopol városban, amelynek a legális elöljáróját korábban foglyul ejtették.

Az orosz szárazföldi erők már a napokban több települést el akartak foglalni Mikolajiv környékén. Az orosz balti flotta egyik tengerészgyalogos dandárjának taktikai csoportjából érkezett oda erősítés.

Kijev környékén Irpinyben és Makarivban folynak heves harcok. Korábban mintegy 20 ezer lakost evakuáltak Irpinyből, Buhából, Hosztomelből és Vorzelből.

A szintén déli Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot pénteken rabolták el orosz katonák arra hivatkozva, hogy szélsőségeseket támogat. Helyette nevezték most ki Galina Danilcsenko Kreml-barát ukrajnai képviselőt. Danilcsenko felszólította a város lakosait, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, ne tüntessenek az orosz megszállás ellen. Ő az első közigazgatási vezető, akit az Ukrajnát megszálló orosz hadsereg ültetett hivatali székbe.

Az orosz csapatok elhurcolták a dél-ukrajnai Dnyiprorudne város polgármesterét - közölte vasárnap a Zaporizzsjai régió katonai vezetője, Olekszandr Sztaruh. A 20 ezer lakosú város a Dnyeper (Dnyipro) folyó partján fekszik. 

Az ankarai külügyminisztérium közlése szerint Törökország felszólította Oroszországot, hogy tegye lehetővé a török állampolgárok elmenekülését a szintén déli és ostromlott Mariupolból.

Videó a javorivi légitámadás helyszínéről 

 

Szijjártó: támogatást kapnak az ukrajnai menekülteket foglalkoztatók

A kormány támogatást biztosít azoknak a munkaadóknak, amelyek menekültként érkező ukrán állampolgárokat foglalkoztatnak és hosszú távon gondoskodnak a megfelelő szállásukról, valamint a munkahelyre történő eljutásukról - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Facebookon.

Szijjártó Péter élő videóbejegyzésében kifejtette, a feltételeket teljesítő vállalatok havonta 60 ezer forint támogatást kapnak a menekültként érkező ukrán állampolgárok foglalkoztatása esetén, míg gyermekeik után további 12 ezer forint jár nekik.

A tárcavezető aláhúzta, a következő időszakban újabb és újabb menekülthullámokra kell számítani.

Mi magyarok teljes mértékben fel vagyunk készülve arra, hogy a növekvő számú menekülteket is befogadjuk"

- fogalmazott Szijjártó Péter.

Kiemelte, munkalehetőséget fognak ajánlani azoknak, akik hosszabb ideig terveznek maradni, "hiszen itt mi Magyarországon egy munkaalapú társadalmat építettünk, ez egy kifejezetten sikeres vállalásunk volt".

A miniszter szerint a hosszabb távon itt maradó menekülteknek is az az érdekük, hogy ne segélyből éljenek, hanem legyen munkájuk, azok az ukrajnai menekültek pedig, akik úgy döntenek, hogy dolgozni szeretnének, meg is kapják erre a lehetőséget.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, ez az országba menekülők mellett a magyarok és a magyar vállalatok érdekét is szolgálja.

Lengyel elnök: Putyin politikailag már elvesztette a háborút

A lengyel államfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre.

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök "bármit bevethet", mert nagyon nehéz helyzetbe került.

Abdrzej Duda, lengyel elnök
Fotó:  TASR

Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen fegyvert nem használ, ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön. 

Szijjártó: a Lviv melletti támadás kiemeli a fegyverszállítás kockázatait

A Lviv közelében történt rakétatámadások kiemelik a magyar kormány azon korábbi döntésének jelentőségét, amely szerint nem engedi halált okozó fegyverek átszállítását Magyarország területén Ukrajna felé - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Facebookon.

Szijjártó Péter élő videóbejentkezésében hangsúlyozta, Magyarország - minden nyomásgyakorlás ellenére - kitart a területéről Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok tilalma mellett.

Kiemelte, egyre súlyosabbak a háborús cselekmények Ukrajna területén, azok egyre inkább nyugati irányba tolódnak.

Legutóbb Lengyelországtól néhány tíz kilométerre történt rakétatámadás, katonai szakértők szerint pedig ezeknek a támadásoknak az egyik demonstrációs célja az lehet, hogy az oroszok meg akarják semmisíteni azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket nyugati irányból kap Ukrajna - fejtette ki a tárcavezető.

Kijelentette, az orosz harci cselekmények világosan megmutatják, hogy ezek a fegyverszállítmányok Magyarországra és Ukrajna magyarok lakta Kárpátalja megyéjére is milyen komoly kockázatot jelentenének.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, telefonon beszélt az ideiglenesen Lvivben tartózkodó Íjgyártó Istvánnal, Magyarorzság ukrajnai nagykövetével, aki elmondta, a városában nyugalom van a korábbi légi riadó ellenére.

A miniszter közölte, a magyar nagykövetség továbbra is Lvivben marad annak érdekében, hogy segítséget tudjon nyújtani a bajba kerülő magyaroknak, illetve a magas szintű párbeszéd lehetősége érdekében. 

Szijjártó Péter megjegyezte, mostanra kevesebb mint tíz uniós tagország tartja fenn nagykövetségét Ukrajnában.

"Tehát akik oly hangosan szoktak érvelni amellett, hogy Ukrajna barátai, ők egyre inkább és egyre gyorsabban elhagyták Ukrajna területét és nem tartották fenn a nagyköveti képviseletüket" - fogalmazott a tárcavezető.

 

Harmincöt halottja a Lviv melletti támaszpont elleni orosz légitámadásnak

Harmincöt halottja és 134 sebesültje van a nyugat-ukrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi reggeli orosz légitámadásnak - közölte a régió kormányzója. 
Az első hírek kilenc halottról és 57 sebesültről szóltak. 

Csehország az EU segítségét kéri a menekültek elszállásolásához

Csehország az Európai Unióhoz fordult, hogy segítsen az ukrajnai menekültek elszállásolásának biztosításában, miután a cseh állam lehetőségei rövidesen kimerülnek - jelentette vasárnap a CTK hírügynökség.

menekültek
Fotó:  TASR/AP

Vít Rakusan belügyminiszter a hírügynökségnek azt mondta, hogy

Csehország lakókonténereket kér Brüsszeltől mintegy 50 ezer személy elszállásolására. Egy-egy konténeres lakóegységben kétezer embert lehet elszállásolni megfelelő komforttal, kielégítő feltételek mellett.  

Az állam lehetőségei kimerültek, lassan abba az állapotba jutunk, hogy már csak egyszerű tetőt tudunk biztosítani a menekültek feje fölé

- mondta Rakusan a CT24 közszolgálati hírtelevízióban szombaton este.

A miniszter szerint eddig több mint 200 ezer menekült érkezett Csehországba Ukrajnából, döntően nők és gyermekek, akiket megfelelő módon el is tudtak helyezni. A tárcavezető már korábban jelezte:

a cseh állam komfortos ellátást 250 ezer menekültnek képes biztosítani, azon felül már problémák jelentkeznek.

Csehország ezt a felső határt legkésőbb két-három héten belül biztosan eléri, állítják a hatóságok. A menekülteket azután már csak különféle táborokban, sátrakban, tehát szükséghelyeken tudják elhelyezni.

A konténeres lakóház-központok nagy előnye, hogy

felépíthetők a települések szélén és rákapcsolhatók a helyi vízvezeték és csatorna-rendszerre.

A konténeres házakat semmiképpen sem az erdőkben vagy más elszigetelt helyeken állítanánk fel

- jegyezte meg Vít Rakusan.

Az eddigi több mint 200 ezer menekültből

mintegy 133 ezren már nyilvántartásba is vetették magukat a segélyközpontokban.

A menekültek mintegy 30 százaléka Prágában telepedett le, és a cseh főváros ezzel gyakorlatilag megtelt menekültekkel. Hasonló a helyzet Dél-Csehországban és Dél-Morvaországban is. A kormány határozata alapján a menekültek anyagi segélyt is kapnak, igénybe vehetik az orvosi ellátást és engedély nélkül azonnal munkát vállalhatnak.  

Sok áldozata van a Javoriv támaszpont elleni orosz légitámadásnak

Legkevesebb kilenc halálos és 57 sebesült áldozata van a nyugat-ulrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi reggeli orosz légitámadásnak - közölték az ukrán hatóságok.

Ez volt eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában. A lengyel határtól mindössze 30 kilométerre van a támaszpont, amely gyakorlótér, nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, és NATO-kiképzők gyakran jártak ott. A hírügynökségek szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy külföldi kiképzők voltak-e ott a támadás idején is. Az ukrán védelmi minisztérium vizsgálja a körülményeket és a károkat.
Makszim Kozickij kormányzó azt mondta: az orosz harci gépek körülbelül 30 rakétát lőttek ki a támaszpontra, amelyek közül többet elfogott az ukrán légvédelem.

Szijjártó: a szankciók nem veszélyeztethetik Magyarország energiaellátását

Nem megengedhető, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg, ezért a magyar kormány további tárgyalásokat kér, amennyiben úgy látja, hogy a legújabb uniós szankciós javaslatok veszélyeztetik Magyarország energiaellátását - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Kossuth Rádióban.

 

Ukrán vezérkar: az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak

Az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak - közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar Facebookon közzé tett jelentésében.

Az oroszbarát szeparatistáknak az orosz hadsereg segítségével sikerült betörniük a város külső kerületeibe. Ezt az ukrán hadsereg és az orosz védelmi tárca is megerősítette.

Az ukrán vezérkar szerint ezen felül orosz támadás fenyegeti a százezer lakosú Szeverodonyeck városát is Luhanszk megyében. Moszkva szombaton közölte, hogy a luhanszki szakadárok alakulatai elérték a város határát.

Donyeck térségében pedig Vuhledar ellen készül orosz offenzíva. A településről ukrán adatok szerint kétszáz embert sikerült kimenekíteni szombaton.

Az ország déli felén az orosz hadsereg Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosát, Krivij Rihet támadja - ukrán források szerint - eddig sikertelenül. A vezérkar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz csapatok gyenge pontokat keresnek az ukrán védelmi vonalakban és csapatokat vonnak össze a 600 ezer lakosú iparváros ostromára.

Ukrán sajtójelentések szerint komolyan megrongálódott az ország keleti felében található Szvjatohirszk kolostora egy orosz légicsapás következtében. Az Ukrainszka Pravda hírportál úgy tudja, szombaton este egy bomba csapódott be mintegy 50 méterre a kolostor bejáratától. A lökéshullám beszakította az ablakokat, több sebesültet a városi kórházba kellett vinni. Halottak nem voltak.

Műholdfelvétel a találatot kapott mariupoli kórházról
Műholdfelvétel a találatot kapott mariupoli kórházról
Fotó:  TASR

Az orosz hadsereg hadműveleteket folytat a Harkivhoz közeli Izjum városánál és megpróbált Szlovjanszk irányába előretörni. Szvjatohirszk kolostora nagyjából félúton található a két város között.

A dpa német hírügynökség hangsúlyozta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesüléseket.    

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapra virradóra videóüzenetében az ország történetében első alkalommal tüntetett ki Inna Deruszova személyében egy nőt poszthumusz Ukrajna Hőse kitüntetéssel. A katonaorvos a harccselekmények kirobbanásának kezdetén vesztette életét Ohtirka városának térségében egy tüzérségi támadás során, miközben sebesülteket látott el. Zelenszkij szerint életét feláldozva tíz másik katona életét mentette meg.

Ukrán hírszerzés: az orosz csapatok nem humanitárius folyosón nyitottak tüzet a civil konvojra

Az ukrán hírszerzés szombat este a korábbi közlését pontosítva arról számolt be, hogy a Kijev régióban található Peremohából indult civil konvoj, amelyet tűz alá vettek az orosz csapatok, nem egy humanitárius folyosón haladt át.

A hírszerzés eredetileg azt közölte, hogy a járműoszlop egy Oroszországgal egyeztetett humanitárius folyosón haladt, amikor tűz alá vették. Most ezt a közlést azzal helyesbítette, hogy a konvoj a hatóságokkal nem egyeztetve indult útnak.

"Ez roppant veszélyes, mert a megszálló erők kegyetlenül megsemmisítik a civil lakosságot" - áll az ukrán hírszerzés közleményében. "Felszólítjuk a civil lakosságot, hogy kövesse a kimenekítési útvonalakkal kapcsolatos hivatalos információkat és csak biztonságos útvonalakat használjon" - tette hozzá.

A támadásban heten meghaltak, köztük egy gyermek. A sebesültek számát nem tudni.

A támadást követően az orosz csapatok visszafordították a járműveket Peremohába, ahonnan azóta sem távozhattak a civilek - közölte a hírszerzés.

A Reuters hírügynökség aláhúzta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesülést, és egyelőre az orosz fél sem reagált.

Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta tagadja, hogy civileket venne célba.

Ukrajna többször megvádolta Oroszországot, hogy akadályozza a civilek evakuálására irányuló erőfeszítéseket azzal, hogy nem tartja be a tűzszüneti megállapodásokat, és polgári célpontokra lő.

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ezrek rekedtek a fronton, és mintegy 2,5 millióan menekültek el az országból. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton azt mondta: az orosz csapatok több kisebb várost porig romboltak.

Zelenszkij: Oroszország kész a párbeszédre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elmozdulás jelei láthatók az orosz tárgyalási pozícióban a makacs ukrán katonai ellenállás nyomán.

"Most elkezdtek valamiről beszélni, s nem egyszerűen ultimátumokat támasztani" - mondta az ukrán elnök szombaton újságíróknak nyilatkozva. A 44 éves politikus úgy fogalmazott: elégedett azzal, hogy több mint két éve Moszkva végre kész a párbeszédre.

Ugyanakkor kifogásolta Ukrajna nyugati partnereinek elégtelen bevonását a tárgyalásokba. A biztonsági garanciákra tekintettel Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna "egy ilyen véres háborút követően többé nem bízhat" Oroszországban.

Zelenszkij beszámolt arról is, hogy szombaton beszélt Naftali Bennettel az ukrán-orosz béketárgyalások kilátásairól. Egyben az izraeli kormányfő közbenjárását kérte Melitopol polgármesterének kiszabadítása érdekében, akit állítólag orosz csapatok ejtettek foglyul.

Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök is tárgyalt Naftali Bennettel, aki személyesen is felkereste az orosz elnököt Moszkvában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már pénteken pozitív fejleményekről beszélt a gyakorlatilag napi szinten tartott béketárgyalásokról. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszéléseket újabban online formátumban tartják, amit az ukrán fél megerősített.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombat este közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy Oroszország végérvényesen át akarja venni a teljes irányítást Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai létesítmény felett, de Moszkva ezt később tagadta.

A NAÜ szerint Petro Kotin, az Energoatom állami atomipari vállalat vezetője levélben ismertette, hogy mintegy négyszáz orosz katona tartózkodik állandó jelleggel a létesítmény területén. A nemzetközi ügynökség beszámolt arról is, hogy az Energoatom szerint tovább folynak az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítását célzó erőfeszítések, egyelőre dízelgenerátorokkal próbálják áthidalni a biztonsági rendszerek működését. Az áramszünet szerdán kezdődött, és veszélyeztette a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is.

Műholdfelvételek alapján nagy a pusztítás Mariupolban

Szombat reggel készült műholdfelvételek alapján nagy pusztítást végeztek az orosz erők a civil infrastruktúrában Mariupolban - tájékoztatott a szatellit képek készítésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég.

A Fekete-tenger partján fekvő Mariupol nyugati része lángokban áll, és több tucat lakótömbben súlyos károk keletkeztek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton megerősítette: az oroszok által erősen ostromlott város még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll.

A városi tanács pénteken közölte, hogy a csaknem két hete tartó orosz blokád és az ismétlődő támadások legalább 1582 civil életét követelték.

Az Azovi-tenger partján fekvő négyszázezres lélekszámú városban rohamosan romlik a humanitárius helyzet. A polgári lakosság többször próbált elmenekülni, de ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. Szombaton sem járt sikerrel az evakuálás: ötven busz nem tudta elhagyni a várost a golyózáporban - mondta a moszkvai védelmi minisztérium.

Az ukrán fél az oroszokat vádolja a meghiúsult evakuáció miatt, míg az oroszok az ukrán nacionalistákat. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a konvojt öt órán át várakoztatták egy ellenőrzőpontnál. Vasárnap újabb kísérletet tesznek a civilek kimenekítésére.

Verescsuk szombat este arról számolt be, hogy a tizennégy humanitárius folyosóból kilenc működött szombaton, amelyeken keresztül csaknem 13 ezer civilt sikerült kimenekíteni a harci övezetekből. "Tegnap több mint hétezer embert sikerült evakuálni, ma valamivel kevesebb, mint tizenhárom ezret. Ez persze nagy fokban reménykeltő" - mondta.

Verescsuk szerint vizsgálják annak lehetőségét, hogy további folyosókat nyitnának Kijev, illetve Luhanszk megyéből.

Robbanások zaját lehetett hallani Lvivben

Robbanások zaját lehetett hallani vasárnapra virradóra a nyugat-ukrajnai Lvivben.

Sajtójelentések szerint több rakéta csapódott be a városban.

A robbanásokat Lengyelországban is hallani lehetett a dpa német hírügynökség - lengyel-ukrán határon található Przemyslben lévő - egyik tudósítója szerint.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.