Harminchárom epizóddal bővül a magyar vonatkozású műemlékeket, történelmi emlékhelyeket bemutató Felföldi tájoló.
A Legnagyobb Székelynek köszönhetjük az egyik legnagyobb könyvünket is.
A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem.
Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, Vibók lldi író társszerzővel a gyermek szemszögéből dolgozza fel egy magyar család deportálását.
A több mint 400 oldalas könyv Szlovákia történetét mutatja be, a képes kiadványt rövid tematikus ismeretterjesztő szövegek egészítik ki.
A hosszú évtizedeken át szinte elfeledett síremléket a Magyar Honvédség támogatásának köszönhetően a Memoriae Patrum Honismereti Társulás újíttatta fel.
Olyan érdemeket szerzett a megpróbáltatás idején, amelyekről a felvidéki magyarság sohasem feledkezhetik meg.
A Német Birodalomnak az első perctől egy kicsi, de lelkes és elszánt segítője is akadt: a Szlovák Köztársaság.
Bryan Cartledge Megmaradni című könyve valószínűleg a külföldiek által írt összes magyar történelemkönyv közül a legkiválóbb.
1939. év márciusában végleg felbomlott a már fél éve agonizáló Csehszlovákia, és német támogatással megalakult az „önálló és független” Szlovák Állam, júliustól Szlovák Köztársaság.
A nagy Rőtszakállú Frigyes nem csak vereséget szenvedett, de megaláztatást is. Barbarossa arra kényszerült, hogy nyilvánosan, a Szent Márk téren megcsókolja a pápa cipőjét
A Felvidék három nevezetes szülötte, Bél Mátyás (1684 –1749), Pray György (1723 –1801) és Katona István voltak a magyar történetírás megalapozói.
Bizánc manzikerti veresége tulajdonképpen az első keresztes hadjárat egyik közvetlen előzménye volt, de nevezhetnénk akár a vég kezdetének is.
Egyes elképzelések szerint a Robin Hood legendakör is az angolszász-normann ellentétnek a megjelenítése, az angolszász köznép kontra normann arisztokrácia.
Dr. Molnár Imrééknek az utolsó pillanatban sikerült az események néhány, még élő résztvevőjét meginterjúvolniuk.
Elzúgtak forradalmaink?
Az arabok európai terjeszkedését, sőt, egyes történészi vélekedések szerint az egész kereszténység vesztét, Martell Károly poitiers-i győzelme állította meg.
Egy kulcsfontosságú várvédelem kellett ahhoz, hogy az arabok ne tudják meghódítani Európát már a nyolcadik században.
A csata következtében Jeruzsálem is a muzulmánoké lett, s bár a 12. században néhány évre újra keresztény kézre került, tartósan visszaszerezni sosem sikerült többé.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiállítása az államfordulat eseményeit taglalja a mai Dél-Szlovákia térségében.
