Hetvenöt éve történt című történelmi sorozatunk legújabb epizódja következik.
A magyar területi követelések jogosságát a szlovák tárgyaló fél elismerte.
Hetvenöt éve történt c. történelmi sorozatunk legújabb része következik.
A híres pozsonyi korzón egykor igazán élénk volt az élet. A következőkben a főváros híres találkozóhelyének aranykoráról, ahogy a háború utáni időkben történt lezüllött állapotáról számolunk be a korabeli lapok tükrében.
Az eltelt 75 év alatt a hazugsággyárak Szlovákia szerte is beindultak és a gyilkosokból lassan hősöket faragtak.
A trianoni békediktátum igazságtalanságát több nyugat-európai, tengerentúli politikus, véleményvezér is felismerte, sőt fel is szólalt ellene.
Háború idején sokan kényszerülnek elhagyni a szülőföldjüket. Menekülnek a közelgő ellenség és a fenyegető halál elől, abban reménykedve, ha véget ér az öldöklés, visszatérhetnek az otthonukba, és folytathatják korábbi életüket.
Mondogatta is nagyapám, ha csak naponta egyszer eszünk is, az se lenne baj, ha végre magyarok lehetnénk.
Tabukat is érintő páros interjúnk Trianont övező konszenzusról, „mi lett volna, ha…” kérdésekről és megoldási-feldolgozási utakról.
Hőseink kultusza azóta kapott újabb erőre, amikor 2001-ben kihirdették a magyar hősök emlékének megörökítéséről szóló törvénycikket.
A cseh-szlovák nemzetállam megteremtésének ördögi beneši terve a részletekben rejlett!
Azt is el kell mondanom, hogy nem csak a nyolc barshonti levente sírhelye az, amelyről a mai napig nem esik szó és senki sem tudja, hogy hol van. Ettől nagyobb a zsérei tömegsír.
Hétszázötven éve, 1270. májusában halt meg IV. Béla Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot.
Ma sem tudjuk pontosan, hogy 1944. március 4-e és 1945. május 8-a között hány további magyar, német, ukrán, ruszin és civil áldozata volt a Pásztorhegyen elkövetett tömegmészárlásoknak és gyilkosságoknak.
1931-ben jelent meg Sárközi György Mint oldott kéve című regénye, amely az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik különös szereplőjének állít emléket.
Gróf Esterházy János sem vezetett listát az életmentési munkájáról. Viszont jótettének, emberségének emléke ma is elevenen él a faluban és az egész Nyitra-vidéken.
Matus Tibor
