Elzúgtak forradalmaink?
Az arabok európai terjeszkedését, sőt, egyes történészi vélekedések szerint az egész kereszténység vesztét, Martell Károly poitiers-i győzelme állította meg.
Egy kulcsfontosságú várvédelem kellett ahhoz, hogy az arabok ne tudják meghódítani Európát már a nyolcadik században.
A csata következtében Jeruzsálem is a muzulmánoké lett, s bár a 12. században néhány évre újra keresztény kézre került, tartósan visszaszerezni sosem sikerült többé.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiállítása az államfordulat eseményeit taglalja a mai Dél-Szlovákia térségében.
A losonci református templom kriptájából előkerült lelet, akár Losonczi Anna vitte magával a sírjába, akár nem, rendkívüli jelentőséggel bír.
A hadrianapolisi vereség után Theodosius került az elhunyt Valens császár helyére. Igyekezete, hogy megszilárdítsa a birodalom egységét hiábavalónak bizonyult.
A német kancellár megemlékezett arról, mekkora szenvedést okoztak a nácik Hollandia 1940-től 1945-ig tartó megszállása alatt.
„Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát”.
A római történelem csak a cannae-i vereséghez mérhető csatavesztése történt Hadrianopolisnál.
A Kávézó stúdiójában Barczi Gyula művészettörténész mutatja be a monoki és a betléri ág kiemelkedő személyiségeit.
A szerző végigtekinti a szlovák nemzeti történelem és történetírás meghatározó mozzanatait 1848/49-től egészen Csehszlovákia második széthullásáig.
A lévai nemzetőrség tüzérszázadának legjelentősebb összecsapására a Jablunkai-szorosban került sor.
Napjainkban sajnos még mindig újságcikkek és parlamenti felszólalások tárgya kell, hogy legyen az úgynevezett Beneš-dekrétumok témaköre.
A szocializmus idején zajló építkezések során Pozsony több történelmi épületét is lerombolták, hogy helyet adhassanak az új, „modern” építészetnek.
A történet azoknak állít emléket, akik sem akkor, sem most nem mondhatják el, hogy Pozsony alatt mit éltek át ebben a vérzivataros időben, amikor a faji hovatartozás egyet jelentett a kényszermunkával, majd a válogatott kínhalállal.
A küzdelemből a felvidéki honvédek is kivették a részüket, mint például a kassai 21. honvéd gyalogezred állománya.
Athén bukása és Nagy Sándor felemelkedése sorozatunk legújabb részében.
A Vámbéry Ármin útját járó Nagy Iván, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója volt a ma7 médiacsalád podcastműsorának, az Adásidőnek a vendége.
