Az utóbbi két hónapban szerdán először csökkent tízezer alá a romániai kórházakban ápolt koronavírusos betegek száma.
A koalíciós megállapodás szerint a PNL és a PSD felváltva adja a kormányfőt, a cserére pedig másfél év múlva, 2023 májusában kerül sor.
A minisztériumok kapcsán is lezárultak a viták, a tárcák elosztásáról azonban csak akkor számolnak be, amikor döntés születik arról, hogy ki tölti be elsőként a miniszterelnöki tisztséget a rotációs kormányban.
Négy ember meghalt, négy pedig megsebesült Romániában csütörtökön egy fegyvergyári robbanás következtében.
A PNL továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a rotációs rendszerben a liberális kormányfő legyen az első.
A legfelsőbb bíróság azt is elutasította, hogy a plébánia alkotmányossági kifogása alapján az alkotmánybírósághoz forduljon az ügyben.
Orban szeptember végén vesztette el a PNL elnöki tisztségét, miután a párt tisztújító kongresszusán kihívója, a Klaus Iohannis államfő által támogatott miniszterelnök, Florin-Vasile Cîțu legyőzte.
A tűz hajnali negyed ötkor lángolt fel a kórház egyik földszinti kórtermében, és nem terjedt át más termekre.
Románia 2019 júliusában nyújtott be keresetet az Európai Unió Törvényszékéhez, azt kérve, hogy semmisítse meg a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló EB-határozatot.
A kutatók megállapították, hogy az elmúlt évtizedben egyre csökkent azon helyi magyarok aránya, akik Romániát tekintik hazájuknak, szülőföldjüknek.
A PNL-nek és a PSD-nek együttesen csaknem 60 százalékos többsége van a parlementben, az RMDSZ 6,2 és a kisebbségi frakció 3,9 százalékával pedig már az alkotmányos reformot is lehetővé tevő kétharmados többséget alkothatnak.
A Romániában két éve kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) hétfőre hívta össze országos tanácsát, hogy eldöntse,kivel alakít kormánytöbbséget.
Még nem tudni, mely pártokból áll össze a román kormány.
Az AUR szélsőséges párt parlamenti képviselője aggodalmának adott hangot a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése miatt.
Az október ötödikén megbuktatott Citu-kabinet jelenleg ügyvivőként kormányozza az országot.
Romániában elegendő válság van, (teljes jogú) kormánya sincs az országnak, nem kell újabbal tetézni.
Amennyiben a második kormányalakítási kísérlet is meghiúsul, Klaus Iohannis államfőnek jogában áll - de nem kötelessége - feloszlatni a parlamentet.
Az egészségügyi ellátásra nehezedő nyomás azonban még mindig növekszik, és az elhalálozások száma is emelkedik.
Magyar gyermekek hátrányos megkülönböztetése miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak és a Kolozs megyei tanfelügyelőségnek.
Romániában továbbra is minden a régi: mindegy, hogy egy kommunista diktáror vagy egy "demokrata" államfő van hatalmon.
