néphagyomány

A húsvét egyszerre egyházi és családi ünnep, amelyhez a Kárpát-medencében is számos népszokás és hagyomány kötődik.

Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat Jézus Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja.

Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.

Régi megfigyelések során azt tapasztalták az emberek, hogy e napokon érkezik meg a jó idő.

A Hagyományok Háza Corvin téri székházában március 9-étől hetente rendszeres alkalmat biztosít a menekült gyerekeknek és családjaiknak a találkozásra.

Március jeles napjai közé tartozik Gergely napja (március 12.), eredetileg a diákság ünnepe. A naphoz számos megfigyelés, jövendölés kötődik.

Mátyás napja a hagyományos magyar paraszti kultúrában a tavasz, a természet megújulásának kezdetét jelentette.

Hagyományaink szerint Zsuzsanna napján megtudhatjuk, mikor köszönt be idén a tavasz. 

Február 14-re egyre többen már csak Valentin-napként gondolnak, szinte teljesen feledésbe merültek a Bálint-naphoz kapcsolódó hiedelmek és babonák.

Régi szokás, hogy a pap a templomban szentelt gyertyával megáldja a jelenlévők, főként a gyermekek torkát, hogy a torokfájás elkerülje őket.  

Pál napján már mögöttünk a tél nagyobb fele, s várható, hogy az idő lassan enyhül, közeleg a tavasz.

A Vince-nap a közeledő tavasz reményéről, termékenységvarázslatokról, babonákról szól. 

A falusi közösségek számára a farsang az egyik leggazdagabb, hagyományokkal, szórakozási szokásokkal teli időszak volt.

Mit tegyen és mit ne a néphagyomány szerint az óév utolsó napján, s melyek a teendők az új év első napjára?

Karácsony ünnepe nem áll egymagában az ünnepek között, egy egész ünnepkör épül köré a hozzá tartozó szokásokkal, hiedelmekkel, hagyományokkal, amelyek mellett mindmáig nagy jelentősége van az ünnepi étkezésnek.

Tamás hagyományosan disznóölő nap: a disznóval eleink az “öreget”, az elmúlt esztendőt vágták le, ölték meg.

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja, a népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt.

A Borbála-nap hagyományai a dologtiltást, a boszorkányok és a gonosz erők elűzésének praktikáit jegyzik.

A Katalin-naphoz kapcsolódó hiedelmekben nagyrészt a népi tapasztalat tükröződött.

Szent Márton napja az adventi böjtöt megelőző utolsó nap, ekkor még szabad jókat falatozni, illetve mulatságokat tartani.

A kerti termények, gyógy- és fűszernövények hagyományos, egészséges módon történő feldolgozásával, valamint a gömöri rongylábtörlő szövésével ismerkedhettek meg az érdeklődők Lekenyében.

Mintha minden egyes tárgy mesélne és általuk még múltunk egy töredéke, őseink emléke is megelevenedne.

Október 4-én a keresztény egyház Assisi Szent Ferencre emlékezik, a magyar néphagyományban ez fontos mezőgazdasági határnap.