A húsvét egyszerre egyházi és családi ünnep, amelyhez a Kárpát-medencében is számos népszokás és hagyomány kötődik.
Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat Jézus Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja.
Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.
Régi megfigyelések során azt tapasztalták az emberek, hogy e napokon érkezik meg a jó idő.
A Hagyományok Háza Corvin téri székházában március 9-étől hetente rendszeres alkalmat biztosít a menekült gyerekeknek és családjaiknak a találkozásra.
Március jeles napjai közé tartozik Gergely napja (március 12.), eredetileg a diákság ünnepe. A naphoz számos megfigyelés, jövendölés kötődik.
Mátyás napja a hagyományos magyar paraszti kultúrában a tavasz, a természet megújulásának kezdetét jelentette.
Hagyományaink szerint Zsuzsanna napján megtudhatjuk, mikor köszönt be idén a tavasz.
Február 14-re egyre többen már csak Valentin-napként gondolnak, szinte teljesen feledésbe merültek a Bálint-naphoz kapcsolódó hiedelmek és babonák.
Régi szokás, hogy a pap a templomban szentelt gyertyával megáldja a jelenlévők, főként a gyermekek torkát, hogy a torokfájás elkerülje őket.
Pál napján már mögöttünk a tél nagyobb fele, s várható, hogy az idő lassan enyhül, közeleg a tavasz.
A Vince-nap a közeledő tavasz reményéről, termékenységvarázslatokról, babonákról szól.
A falusi közösségek számára a farsang az egyik leggazdagabb, hagyományokkal, szórakozási szokásokkal teli időszak volt.
Mit tegyen és mit ne a néphagyomány szerint az óév utolsó napján, s melyek a teendők az új év első napjára?
Karácsony ünnepe nem áll egymagában az ünnepek között, egy egész ünnepkör épül köré a hozzá tartozó szokásokkal, hiedelmekkel, hagyományokkal, amelyek mellett mindmáig nagy jelentősége van az ünnepi étkezésnek.
Tamás hagyományosan disznóölő nap: a disznóval eleink az “öreget”, az elmúlt esztendőt vágták le, ölték meg.
A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja, a népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt.
A Borbála-nap hagyományai a dologtiltást, a boszorkányok és a gonosz erők elűzésének praktikáit jegyzik.
A Katalin-naphoz kapcsolódó hiedelmekben nagyrészt a népi tapasztalat tükröződött.
Szent Márton napja az adventi böjtöt megelőző utolsó nap, ekkor még szabad jókat falatozni, illetve mulatságokat tartani.
A szent vértanú emléknapja a magyar nyelvterületen főként a pásztorélet hagyományaiban kapott helyet.
A kerti termények, gyógy- és fűszernövények hagyományos, egészséges módon történő feldolgozásával, valamint a gömöri rongylábtörlő szövésével ismerkedhettek meg az érdeklődők Lekenyében.
Mintha minden egyes tárgy mesélne és általuk még múltunk egy töredéke, őseink emléke is megelevenedne.
Október 4-én a keresztény egyház Assisi Szent Ferencre emlékezik, a magyar néphagyományban ez fontos mezőgazdasági határnap.