A húsvéthétfő, más néven vízbevető hétfő, a keresztény ünnepkör és a népi hagyományok egyik legszínesebb és legvidámabb ünnepe.
Húsvétvasárnaphoz számos szokás, hagyomány, hiedelem kötődik, amelyek a keresztény feltámadás örömét, a tavasz beköszöntét és a természet újjáéledését ötvözik.
Ezen a napon eleink azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert az a tavasz közeledtét jelzi.
A népszokások, hagyományok a farsangi időszak végére, farsang farkára összpontosultak.
Eleink úgy hitték, mindaz, amit az év első napján teszünk, rányomja bélyegét az elkövetkező hónapokra, és ismétlődik egész évben.
Ma már egyre kevesebbet ismerünk a régi hiedelmekből, pedig eleink életében szinte egy nap sem telt el nélkülük.
Eleink számos dologra következtettek abból, mit hozott ez a nap, és az előrejelzés sokszor nem is csalt.
Egyed napja őszkezdő napnak számít. A paraszti gazdálkodásban határnapnak tartották, amelyhez számos hiedelem, jóslás kapcsolódik.
Számos népszokás, hagyomány övezi ezt a napot, melyek közül sokat a mai napig tartanak.
Szent Iván éjszakája a népi hiedelmek szerint a varázslatok éjjele, különleges, mágikus erővel bír.
A gömöri vert csipke, Gömör évszázados kézműves kincse Szlovákia szellemi kulturális örökségének jegyzékére került, megőrizve a régió gazdag hagyományait.
Húsvétvasárnap a néphagyományban magában hordozza a tavaszvárás, a termékenység és az új élet szimbólumait.
Hol a naptárban a helyetek? Fagyos szentekkel cseréltetek helyet?
A böjti időszakban tilos volt mindenféle zajos mulatság, ezért az ifjúság körében jellegzetes szokások, játékok alakultak ki.
A szokások jelentős része a párválasztással kapcsolatos, amelyek a babona szerint fiatal lányoknak segítettek abban, hogy megtalálják, meghódítsák, vagy megtartsák szerelmüket.
Ha hiszünk a néphagyományokban, nagyon meg kell gondolnunk, mit teszünk és mit nem az óév utolsó és az újesztendő első napján.
Számos, ma már sokszor elfeledett hiedelem, népi megfigyelés fűződik karácsony ünnepéhez.
A paraszti házakban nem volt hagyomány a karácsonyfa-állítás, helyette karácsonyi asztalt készítettek.
Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem, babona és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához.
A Miklós-napi ajándékozást Szent Miklós legendájával hozzák összefüggésbe.
