lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma
2023. december 31., 08:55

Bőségvarázslás, mágikus praktikák - szilveszteri és újévi népszokások

Egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot a következő évre! Ez alapozza meg a szilveszteri és az új esztendő első napjának régi magyar szokásait, hagyományait.

szilveszter
Fotó: Fortepan

Szilveszter és újév napjához sok mágikus és elhárító praktika, halál-és időjósló szokás, szerencse-és bőségvarázsló eljárás kapcsolódott. A szilveszteri szokásokban különösen fontos szerepe van a zajkeltésnek.

Szilveszteri zajkeltés
Az emberek az óévet mindig hangosan, nagy zajt, lármát csapva búcsúztatták, annak reményében, hogy ezzel elriasztják az ártó szellemeket, a balszerencsét, a gondokat és a bajokat. A zajkeltés eredete sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.

Régen dudával, ostorral, kolomppal verték fel a falunépét. Ma már a zajkeltő eszközöket felváltotta a tűzijáték, petárda és más fülsiketítő pirotechnikai eszközök. A zajjal az óév rossz dolgait, bánatát feledtetjük el, hagyjuk hátra, hogy az újévben csupa boldogság, szerencsés történés következhessen be.

tűzijáték
Fotó:  Pixabay
A szilveszteri gonoszűző zajcsapás Erdély falvaiban is szokás volt. Magyarlapádon a serdülő fiúk kolompokkal, csengőkkel, ostorokkal, bádogdarabokkal lármáztak az éjféli harangszókor.

Kicserélték az utcakapukat, a patakon át pallóként rakták, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lányt.

Éjféli lövöldözés

Almásmálon, az erdélyi szolnok-dobokai községben éjfélkor lövöldöztek, tülköltek.

Kongatás

Hajdúdorogon a pásztorfiúk kongatással kergették az óesztendőt. Az udvarokban engedélykérés után a dudás fújta az „Óh szép Jézus...” kezdetű éneket, mialatt a többiek karikás ostorral pattogtatva, csengővel, kolomppal és egyéb lármázó eszközökkel szaladgáltak. A háziaktól pénzt vagy kalácsot kaptak.

ostor
Fotó:  hungarikum.hu

Hajdúszoboszlón úgy tartják, az évbezáró lármázás a török háborúk idejére megy vissza. A szoboszlói asszonyok szilveszterkor összeverték a tepsiket, meghúzták a harangot, s az így keletkezett zajjal megrémítették, elűzték a törököket. Azóta is minden év utolsó estéjén hasonló zajkeltéssel búcsúznak az évtől.

harang
Fotó:  magyarharangok.hu

Nyájfordítás

Ismert szokás volt a Tiszántúlon a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

gulya
Szűzgulyafordítás, Tiszakarád (Zemplén megye)
Fotó:  Gönyey (Ébner) Sándor felvétele, 1929 (Néprajzi Múzeum, Budapest)
Szilveszteri kántálás, regölés és újévköszöntés
A régi paraszti hagyományok szerint az újévi jókívánságoknak nagy jelentőségük van, befolyásolják a következő évi munkát, a termést, az újévi cselekedetek hatással vannak az egész évre.

Szokás volt a szilveszteri kántálás. A felnőttek, legények körében élő hagyományból a két világháború között már a gyerekek, s végül a cigányok adománykérő szokása lett.

A szilveszteri kántálást másnap az újévköszöntés követte:

Adjon Isten minden jót, jobb időt, mint tavaly volt, mitől félünk, mentsen meg, amit várunk, legyen meg ez új esztendőben!”
szilveszter
Fotó:  tudasbazis.sulinet.hu

Felsőtárkányban a fiatal házasokat is köszöntötték:

Adjon Isten bort, búzát!
Göndör hajú kisbabát!”

Újesztendő vígságszerző...” - kántáló ének

Elterjedt egyházi eredetű kántáló ének az „Újesztendő vígságszerző...” kezdetű, mellyel éppúgy jártak köszönteni szilveszter napján, mint újévkor. Kunmadarason a legények subában, kiütött tetejű sipkában jártak kántálni. Az arcuk elé papírmaszkot tettek, amelyre szakállt, bajuszt ragasztottak. Az „Újesztendő vígságszerző...” kezdetű énekkel jártak, de voltak csoportok, akik az alábbi köszöntőt mondták:

Boldog újévet!
Pénzt, süteményt, bort!
Egyenes a kémény,
Görbe a disznóláb,
Áldja meg az isten azt a gazdát,
Ki a szegény kántálóknak ád!"

Ha nem kaptak, a köszöntő sorai így hangzottak:

Verje meg az isten azt a gazdát,
Ki a szegény kántálóknak nem ád!
(Barna 1979: 165–166)

Szilveszteri tűzgyújtás

Az év utolsó napján szokásban volt tüzeket fellobbantani, amitől mágikus hatást vártak.

szilveszter
Fotó:  tudasbazis.sulinet.hu

Tüzeskerék-engedés

A kalotaszegi Magyarlónán, amikor megkondult a harang, szalmával betekert kereket meggyújtották, legurították a domboldalról, hegyről és kiáltották: "Boldog újévet!"

Az idősebbek szerint minden évben gurítottak egyet, ezzel jelezték, hogy: "Tüzes kereken jött be az újév!" Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

szilveszter
Fotó:  emf-kryon.blogspot.com

Az óév kiharangozása és az újév énekkel köszöntése elsősorban az erdélyi protestáns vallású falvakra volt jellemző,

Éjféli éneklés 

Szilveszter napjához kapcsolódik az óévtemetés, a szokás Erdélyből terjedt át a Kárpát-medence más tájaira. A legények este felmentek a templom tornyába, éjfélkor meghúzták a harangokat, és templomi énekeket, zsoltárokat énekeltek.

Harsogtatás

Az erdélyi Gyimesbükkön a fiúgyerekek szilveszter délutánján indulnak el, 2-6 fős csoportokban. Általában 10-18 éves korukig járnak harsogtatni. Az egyik szereplő neve a"pap", aki a ház előtt mondja el a történetet Szent Szilveszterről. Ezután minden jót kíván a ház lakóinak. A házba betérve már együtt éneklik el a "Jó estét, jó estét kedves házigazdánk..." kezdetű dalt. A harsogtatás további szereplőinek fontos eszköze az ostor, amelyet kenderszöszből, 8-10-12-es fonattal készítenek..

szilveszter
Fotó:  tudasbazis.sulinet.hu

Hejgetés

Az egyik legkülönlegesebb népszokás mai napig a moldvai csángóknál megfigyelhető hejgetés.

A hejgetés, hégetés vagy urálás az újév köszöntésének a regöléssel, illetve egyes farsangi játékokkal rokon újévköszöntő, bőségvarázsló, adománykérő népszokás.

A hégető vagy uráló a szöveget mondja és a "bikát" szólaltatja meg. A bika fadézsából készül, melynek száját vékony báránybőrrel lekötik, s közepére egy lyukat fúrnak, s azon át vezetnek ki egy lószőrköteget. A hangszert a lába között tartja a földön az uráló és megnedvesített kezét húzogatja a lószőrön, amely dörmögő, bikát utánzó hangot ad. A csoporthoz tartozhat a medvealakoskodó és a gazdája (cigánynak öltözve), vőlegény, menyasszony, ostorosok.

szilveszter
Fotó:  Wikipedia

Kecskealakoskodás

Lujzikalagorban fiúk 7-8 fős csoportokban hangszerekkel lármázva medve-, kecskealakkal járják a lányos házakat, ősi mondókákat mondanak a búza, gabona növekedéséről, kenyérsütésről. Ennek a célja a mágikus termékenység-biztosítás.

szilveszter
Fotó:  tudasbazis.sulinet.hu

Gyümölcsfák megbabonázása

A gyümölcsfák megbabonázása is szokás volt néhol. Volt, aki semmit se szólt, mások áldásokat szórtak a fára, vagy ceremóniákat végeztek a fák körül. Ezeket azért teszik, hogy a fák jövő nyáron minél több gyümölcsöt teremjenek. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. 

szilveszter
Fotó:  magyarmezogazdasag.hu

Az óév kiengedése – ajtók kitárása

Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni.

ajtó
Fotó:  fa-hej.hublog

Újévi jóslás

Szokás volt újév táján jósolni is, mivel az újesztendő megérkezése a jövő iránti érdeklődést is felkeltette.

Újévi fogadalmak

Napjainkban is gyakran teszünk fogadalmakat szilveszterkor, hajlamosak vagyunk gondolkodás nélkül ígéreteket tenni. Pár nappal késpbb azonban általában meggondoljuk magunkat. Érdemes talán kicsit spórolni a fogadalmakkal a sok csalódás helyett.

szilveszter
Fotó:  szilveszter.hu
Szerelmi praktikák

Eleinket is roppantul izgatta a szerelem. Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, vagy kilétét.

Újévi férjjóslás

A kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválasztott egy csontot, kitette az udvarra, és akiét a kutya elvitte az éjszaka, úgy hitték, az még abban az esztendőben férjhez megy.

szilveszter
Fotó:  azenkutyam.hu

Gombócfőzés

Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. Szilveszter éjjelén házilag gyúrt 13 gombócokból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre.

cédula
Fotó:  petofiprogram.hu

A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük.

Szilveszteri ólomöntés

Szokás az ólomöntés, vagy – ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer – a faggyúöntés, gyertyaöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Mindkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.
szilveszter
Fotó:  arcanum.hu

Ha nem tudtak ólmot önteni, szilveszter éjszaka nyers tojással próbálkoztak, amit forrásban levő vízbe kell önteni. A jövőt a csorgatott tojás sárgája alakjából tudták kihámozni.

Disznóröfögés

A házassági jövendöléssel kapcsolatos másik rítusba a család hízódisznóját, disznóit vonták be: az eladósorban lévő lányok megkopogtatták vagy megrúgták a disznóólat. Ha a háztáji röfögéssel válaszolt, az azt jelentette, hogy az új esztendőben a hajadonnak bekötik a fejét, azaz férjhez megy. 
disznó
Fotó:  kepguru.hu

Csókváltás

Úgy tartották, ha a szerelmesek, házasulandók ha megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.

csók
Fotó:  httpsproaktivdirekt.com

Erősen hittek benne, akitől ezen a napon csókot kapnak, a szerelem egész évben kitart.

Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy ez a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.
méz
Fotó:  hellovidek.hu

Kakasles

Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, abból az irányból várhatja a szerelmét, amerre a kakas nézett.

kakas
Fotó:  kozepsuli.hu

Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben.

mandula
Fotó:  tudatosvasarlo.hu

Palócföldön szilveszter estéjén a lányok hét fazekat leborítottak: alájuk fésűt, sót, kenyeret, gyűrűt, és olvasót tettek. Ezekből jósoltak férjükre: a bicska veszekedős embert, a fésű sok gondot, a kenyér békességet, a só egészséget, a gyűrű igaz szívű szeretőt, az olvasó pártában maradást jelentett.

Távoli szerelmesek pezsgője

Azt tartották, egymástól távol lévő szerelmesek a pezsgőnyitás után loccsantsanak ki egy kis nedűt a földre, így biztosan együtt maradnak. Ez azért is hasznos, mert a kiöntött pezsgő azt szimbolizálja, hogy „dől a lé”, tehát sok pénz áll a házhoz.
pezsgő
Fotó:  mindmegette.hu

Szerelemjósló álom

Az újévi álmot szerelemjósló álomnak is mondják, ezért a lányok férfi nadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.

Újévi csínytevések

Vénlánycsúfolás 

A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.

Az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással – esetleg elrejtették, gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját.

Haláljóslás

Az élet velejárója az elmúlás. Szilvesztert alkalmas időnek tartották a haláljóslásra is.

Jósoltak véletlenből: „Aki hálaadásról hazamenet elesett az úton, meghalt még abban az évben” – hitték Jászdózsán.

Jósoltak kulcsforgatással, például a bukovinai magyarok: „Hát tettek egy kulcsot a szent könyvbe, újesztendő előtt való estén, belékötötték, s azt forgatták az ujjikon, s ahányat fordult a kulcs, azt mondták, annyi évet él. S mikor megállt, vagy a cérna elszakadott, akkor meghal”.
szilveszter
Fotó:  tudomanyplaza.hu

A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára.

Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.

pogácsa
Fotó:  Pixabay

Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!). Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.

Szilveszteri szokások napjainkban
A szilveszter ma a vidám évbúcsúztatást jelenti, amikor trombitával és petárdákkal búcsúztatjuk az óesztendőt, nem gondolunk arra, hogy milyen ősi gonoszűző, bőségvarázsló mágikus eljárásoknak az emlékei élnek ezekben a szokásokban is.

Petárdázás közepette ne feledkezzünk meg házi kedvenceinkről!

kutya
Fotó:  friss.hu

Nemzeti imánk

Egyedül ránk magyarokra jellemző szerte a nagyvilágban, hogy szilveszter napján éjfélkor elénekeljük nemzeti imánkat, a Himnuszt. 

Időjóslás
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. A régi időkben az emberek nem nagyon tudtak másra hagyatkozni az időjárás előrejelzését illetően, mint saját megfigyeléseikre. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben.

Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.

A szilveszteri északi szél hideget, a déli szél enyhe telet jelez. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.

Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.

„Ha az esztendő utolsó napján szíp, tiszta üdő volt, eszt monták: Szilveszter vígezte jól nekünk az üdőt, várhatunk jövőre boldog újesztendőt!” – tartották Berettyóújfalun.

Hagymakalendárium

hagyma
Fotó:  szekelyhon.ro

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe egy pici sót szórt, amelyikben elolvadt a só reggelre, az a hónap csapadékosnak számított, ha viszont megmaradt a hagymalevélben a só, akkor az száraz hónapnak ígérkezett.

Hasonló módon jósolnak fokhagymával is, melyből tizenkét gerezdet tesznek egymás mellé, a közepébe lyukat fúrnak és abba sót tesznek.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.