A közép-európai polgár meg eltűnődik, vajon megengedne-e magának ilyen hangütést egy gettóemlékmű felavatásával kapcsolatban is?
Mi a Beneš-dekrétumok mai öröksége? – teszi fel a kérdést Kovács Balázs szerkesztőségünkhöz eljuttatott animációs videójában.
Mi, magyarok még mindig várjuk a morális elégtételt a szlovák államtól, üzente az OĽANO képviselője.
A múlt iránti tisztelet kifejezi a jövőbe vetett hitet is.
Óriási olvasói érdeklődést és felháborodást váltott ki az a tegnapi sajtóhír portálunkon, melyből kiderül az Európai Bizottság gyakorlatilag áldását adta a Beneš-dekrétumok hatályára. Vincze Lorántot kérdeztük a részletekről.
Vincze Loránt szerint felháborító, hogy a válaszadást megelőző hónapokban a Bizottság láthatóan arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet.
Nehéz beismerni a múlt hibáit, Szlovákia nem is törekszik erre.
Napjainkban sajnos még mindig újságcikkek és parlamenti felszólalások tárgya kell, hogy legyen az úgynevezett Beneš-dekrétumok témaköre.
Az EP szakbizottsága nem zárja le a Beneš-dekrétumok ügyét, az ezzel kapcsolatban benyújtott két petíció továbbra is nyitva marad, a PETI pedig egy mélyreható vizsgálatot kért az Európai Bizottságtól az ügyben.
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) január 26-án, kedden délelőtt két, a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó petíciót fog megtárgyalni.
Bizony ne is gondoljanak közösségi jogokra, mert hát „bűnös egy nemzet vagytok ti, vigyétek a keresztetek és legyetek szépen csendben”.
Az Új Egység mozgalom szeptember 1-jén tiltakozó nagygyűlést szervezett Pozsonyban, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának épülete előtt.
Csehszlovákia ugyanis 1945-ben a Liechtenstein-házat, illetve a többi, közel három tucat családot német nemzetiségűnek nyilvánította, amivel a kollektív bűnösség hatálya alá kerültek.
Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg az Edvard Beneš csehszlovák államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet "a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről".
Megpróbálják levadászni azokat a még fellelhető ingatlanokat, amelyek tulajdonosai fölött Prága és Pozsony hetvenöt évvel ezelőtt már pálcát tört.
Langschadl Mátyás műsorvezető beszélgetőpartnerei ezúttal Somogyi Szilárd, Matus Tibor és Pomichal Krisztián újságírók voltak.
A pozsonyi járási hivatal illetékese megerősítette a ma7.sk számára, hogy a Nemzeti Autópálya Társáság visszavonta az általa indított kisajátítási eljárást!
A politikusok nyilatkozgatnak, az államgépezet pedig teljesen másképp cselekszik.
Cselekedjünk mindannyian egyetértésben és szeretetben.“
Karaffa Attila