2021. január 26., 13:17
Frissítve: 2021. jan. 26. 20:25

Félsiker az EP-ben: a Beneš-dekrétumok ügye továbbra is nyitva marad, a szakbizottság mélyreható vizsgálatot kér az Európai Bizottságtól

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) nem zárja le a Beneš-dekrétumok ügyét, az ezzel kapcsolatban benyújtott két petíció továbbra is nyitva marad, a PETI pedig egy mélyreható vizsgálatot kért az Európai Bizottságtól az ügyben - derült ki az EP szakbizottságának mai ülésén. 

Európai Parlament
Fotó: TASR/AP

Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a Minority Safepack után újabb kisebbségi jogokkal kapcsolatos ügy került napirendre uniós szinten. Ezúttal az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) foglalkozott két, a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó petícióval. 

Az első petíciót még 2012-ben Juhász Imre, a magyar Alkotmánybíróság tagja és Hahn-Seidel Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője nyújtották be az EP szakbizottságához.

A petíció központi eleme az a szlovák parlament által 2007-ben – vagyis Szlovákia uniós csatlakozása után három évvel – elfogadott határozat, amely megerősíti a dekrétumok sérthetetlenségét. A petíció kezdeményezői azt szeretnék elérni, hogy a felvetett kérdés egy ún. szlovákiai tényfeltáró út keretében kerüljön további megvitatásra.

A másik petíciót Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd, a Nobilitas Carpathiae elnöke és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottságának főtitkára nyújtották be még 2014-ben.

Ebben a beadványban a szerzők az emberjogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumok tükrében és azt kérik a Petíciós Bizottságtól, hogy az vizsgálja meg a felvetett problémát. 

A magyar álláspontot a vitában a fideszes Kósa Ádám és az RMDSZ-es Vincze Lóránt EP-képviselők képviselték, de az ülésen felszólalhatott Hahn-Seidel Alida, az egyik petíció szerzője is.

A diszkriminatív dekrétumokat deregulálni kell a szlovák jogrendből

Hahn-Seidel Alida a petíció ismertetése során rámutatott, a 143 elnöki dekrétum közül 20 vonatkozott a magyar és a német kisebbségekre, ebből 13 dekrétum nyíltan diszkriminatív, tartalmilag-formailag hasonlóságot mutatnak a II. világháború idején a zsidósággal szemben alkalmazott törvényekkel. 

Az alapvető jogsértést a Beneš-dekrétumok tekintetében az a tény okozza, hogy a szlovák parlament 2007 szeptember 20-án elfogadott határozatában Szlovákia - Európai Uniós tagállamként - a dekrétumok összességét megkérdőjelezhetetlennek és megváltoztathatatlannak nyilvánította. A dekrétumok a szlovák jogrend részei

- emelte ki  petíció szerzője. 

Ezzel a határozattal Hahn-Seidel Alida szerint Szlovákia a Beneš-dekrétumokat reaktiválta, vagyis ezeknek jogi léte tovább él. A petíció szerzője úgy véli, hiteltelen az az érvelés, amely kizárólag egy múltbéli és történelmi kérdésnek tünteti fel a dekrétumokat.

Petícióm arra mutat rá, hogy az EU egyik tagállama  olyan jogsértő határozatot fogadott el és tart jogrendjében mind a mai napig, amely a közös európai jog részét is alkotja, ezáltal szembe megy az uniós joggal és a közös európai értékrenddel. Mindaddig, amíg fennállnak a nevezett dekrétumok hatályai, addig sérülnek az emberi jogok és összességében sérül az egész unió jogrendszere is. Egy jogállamban ezeket hatályon kívül kell helyezni, nem pedig bírósági ítéleteket kell rájuk alapozni. vagyis a diszkriminatív dekrétumokat deregulálni kell a szlovák jogrendből

- jelentette ki Hahn-Seidel Alida. 

Bizottság: ezek a kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak

A vitában felszólalt az Európai Bizottság (EB) képviselője is, aki - elismerve, hogy a két szóban forgó petíció az alapjogok és a jogállamiság szempontjából nagyon fontos - lényegében megismételte az EB korábbi álláspontját, miszerint az európai uniós intézmények csak az uniós jogok kérdésében járhatnak el.

A Beneš-dekrétumok, valamint a II. világháború után meghozott törvények még az Európai Unió létrejötte előtt születtek, és így nem tartoznak az Európai Unióról szóló szerződés hatálya alá. Tartjuk magunkat a korábbi álláspontunkhoz, miszerint a Beneš-dekrétumok kapcsán emlegetett tulajdonjogi és jogállamisági kérdéseket rendezni kell, viszont ezek tagállami hatáskörbe tartoznak"

- fogalmazott az EB képviselője.

Ez csupán látszólag egy történelmi jogszabálygyűjtemény

Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője felszólalásában szintén emlékeztetett rá: a szlovák parlament 2007-ben, három évvel az uniós csatlakozást követően határozatban erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, majd annak Alkotmányügyi Bizottsága 2018-ban tette ugyanezt.

Hozzátette: az uniós intézményekben többször téma volt már a dekrétumok ügye, az Európai Parlament már az érintett tagállamok uniós csatlakozását megelőzően heves vitákat tartott róluk. A Petíciós Bizottság sem először foglalkozik a témával, jelentős elmozdulás uniós szinten viszont még nem történt. A felvidéki magyar EP-képviselők a korábbi mandátumok során folyamatosan azon dolgoztak, hogy nyitva maradjanak a Beneš-dekrétumokról szóló petíciók. 

Vincze Loránt az Európai Bizottság álláspontját cáfolva felhívta a figyelmet:

csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy egyes dekrétumok joghatása ma is megvan.

A dekrétumok diszkriminatívak, erről bírósági eljárások is tanúskodnak

„A 21. században – állami hatóságok közreműködésével – a kollektív bűnösség elve alapján eredetileg a 40-es évek végén elrendelt ingatlan-elkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik, erről hivatalos dokumentumok és bírósági eljárások is tanúskodnak. Ha csak a jogi oldalát nézzük a dolgoknak, akkor is azt kell mondanunk, hogy elfogadhatatlan, hiszen alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata” – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.

Vincze Lóránt véleménye szerint

a Bizottságot új, mélyrehatóbb vizsgálatra kell bírni az ügyben, a petíciós bizottságnak pedig, amint a helyzet engedi, tényfeltáró utat kell szerveznie Szlovákiába. A képviselő azt is javasolta, hogy írásban kérjék ki a szlovák kormány álláspontját, rákérdezve a megoldás lehetőségeire, illetve, hogy a LIBE jogállamisággal foglalkozó munkacsoportja szintén vizsgálja meg a kérdést.

A PETI mélyreható vizsgálatot kér az EB-től

A petíciós bizottság úgy döntött, nyitva hagyja a petíciót, illetve

felkéri az Európai Bizottságot, hogy a friss bírósági dokumentumok figyelembe vételével folytasson mélyreható vizsgálatot.

A szakbizottság döntése magyar szempontból mindenképpen sikerként könyvelhető el. Kérdés azonban, hogy az Európai Bizottság (EB) mennyiben fogja megváltoztatni az álláspontját.

Korábban  - még 2012-ben - ugyanis hivatalos állásfoglalásában az EB a Beneš-dekrétumokat olyan “történelmi dokumentumoknak” nevezte, amelyeknek nincs mai joghatásuk

és azt tanácsolta a petíció szerzőinek, amennyiben úgy vélik, hogy egyéni jogaik sérülnek a dekrétumokkal kapcsolatban, forduljanak az Európai Emberjogi Bírósághoz. Ezt a véleményét 2019-ben ráadásul gyakorlatilag meg is ismételte, ismét hangsúlyozva, hogy a Bizottság álláspontja nem változott: a dekrétumok nem térnek ki a konkrét kérdésekre.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.