Nyílt és egyenes beszéd? Igen. Az hiányzott, az hiányzik évek óta. A határozottság, a tili-toli helyett.
A második világháború utáni lakosságcsere és deportálás során 1946 és 1948 között Pozsonypüspökiből több száz magyar embert deportáltak erőszakkal Csehországba, illetve telepítettek ki Magyarországra.
Az új év és Szlovákia megalakulásának 30. évfordulója alkalmából fogadta a kisebbségek képviselőit Zuzana Čaputová köztársasági elnök.
Egy sál és ami mögötte van.
Az ember azon elmélkedik magában, hogy milyen lehet egy szlovák értelmiségmentes szervezet...
Az avató ünnepség október 8-án, szombaton délelőtt 10 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik.
Több mint 13 év telt el azóta, hogy az első beadvány megszületett.
Bositsék erdőit 1946-ban kobozták el, a Beneš-dekrétumok alapján. 13 évig tartó bírósági huzavona után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát. Van remény?
Nagyjából ötévente a tagállamok aktuális kisebbségvédelmi jelentéseket adnak le, amelyeket az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága ellenőriz.
A választásokig a Szövetség szívós és következetes munkával feltornázhatja magát a küszöb fölé, de egyelőre még nincs a bizalom visszaszerzésének közelében.
Az Adásidő vendége ezúttal Tárnok Balázs volt.
A cikk szerzője ezúttal is Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa, aki, óriási űrt betöltve ezzel, gyakorlatilag egyedüliként viszi ki a nemzetközi médiatérbe közösségünk problémáit.
Amikor 2004. május 1-jén beléptünk az Európai Unióba, mindenki nagyon euforikus hangulatban volt, és azt hitte, hogy holnaptól itt kolbászból lesz a kerítés, német autópályák lesznek, ami nem teljesült...
A csöllei és pozsonypüspöki gyökerekkel rendelkező, ám évtizedek óta a magyarországi Mosonmagyaróváron élő Mandl Erzsébet és Fehérvízi Róbert életébe ismét beleszólt a magyarellenes beneši politika.
Meddig kell még szebb napokra várnia a valaha pompás épületnek?
Három (plusz egy) olyan aprónak tűnő részletet világítunk meg a Beneš-dekrétumok kapcsán, amelyek még árnyaltabbá, még pontosabbá tehetik a helyzetről kialakult összképet.
A legtöbb elkobzással a 2019–2021-es időszakban találkozunk, a téma viszont már 1995-től napirenden van - tájékoztatott a szakember.
Szép, hogy gondolt ránk nemzeti ünnepünkön, de ez édeskevés.
Bugár Viktor földügyi szakjogász mondja el közérthetően, hogy napjainkban miként kutattak az állami hivatalok a magyarok földtulajdona után.
Elvárjuk, hogy a nyugati közvélemény felfigyeljen a minket ért jogsértésekre, majd megsértődünk, mikor ez nem történik meg. Elfeledkezünk arról, hogy jogos sérelmeinket nekünk kell a világ elé tárni, más nem teszi meg helyettünk.
Ez év elején Zaorané masové hroby címmel jelent meg Dunajszky Géza Felszántott tömegsírok című könyvének cseh nyelvű változata. A könyv első bemutatójára március 10-én Prágában került sor.
A sok belföldi és nemzetközi bizonygatás ellenére továbbra is készülnek Szlovákiában olyan listák, amelyek közös nevezője, hogy a rajta szereplők valamilyen módon a magyar közösséghez tartoznak.
A szlovák állam az elmúlt másfél évben is kobzott el földeket a kollektív bűnösség elvére hivatkozva.
Több mint 75 évvel ezelőtt Eduard Beneš államfő dekrétumai az országban élő magyar kisebbséget háborús bűnösnek minősítették és ezért általános jogfosztásuk mellett vagyonelkobzásra is ítélték.