A Minority Safepack után újabb vizsga előtt az Európai Unió: kedden az EP szakbizottsága két Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó petíciót fog tárgyalni

2021. január 25., 08:18
ma7 Langschadl Mátyás

A felvidéki magyarok figyelme a Minority Safepack után a héten ismét az Európai Unióra irányul. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) ugyanis január 26-án, kedden délelőtt két, a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó petíciót fog megtárgyalni. A vitában a magyar álláspontot egy fideszes és egy RMDSZ-es EP-képviselő képviseli.

Európai Parlament - illusztráció
Fotó: TASR

Az első petíciót, amely kedden a PETI asztalára kerül, még 2012-ben nyújtották be az EP szakbizottságához.

A petíció központi eleme az a szlovák parlament által 2007-ben – vagyis Szlovákia uniós csatlakozása után három évvel – elfogadott határozat, amely megerősíti a dekrétumok sérthetetlenségét.

A petíció kezdeményezői, Juhász Imre, a magyar Alkotmánybíróság tagja és Hahn-Seidel Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője azt szeretnék elérni, hogy a felvetett kérdés egy ún. szlovákiai tényfeltáró út keretében kerüljön további megvitatásra.

A másik petíciót Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd, a Nobilitas Carpathiae elnöke és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottságának főtitkára nyújtották be még 2014-ben.

A beadványban a szerzők az emberjogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumok tükrében és azt kérik a Petíciós Bizottságtól, hogy az vizsgálja meg a felvetett problémát. 

A magyar álláspontot a vitában a fideszes Kósa Ádám és az RMDSZ-es Vincze Lóránt EP-képviselők fogják képviselni.

“Egyes dekrétumok joghatása ma is megvan”

Vincze Lóránt a ma7-nek nyilatkozva úgy vélekedett,

a vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását.

Hozzátette, a keddi ülés nem előzmények nélküli, hiszen a felvidéki magyar EP-képviselők a korábbi mandátumok során folyamatosan azon dolgoztak, hogy nyitva maradjanak a Beneš-dekrétumokról szóló petíciók.

Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az ügyet tovább vigyem és fontosnak tartom, hogy sikerült a napirendre tűzni. Remélem megértetjük végre a többi képviselővel, hogy csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, gondolok itt például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérletre, illetve a Bosits-ügyre, azt bizonyítják, hogy egyes dekrétumok joghatása ma is megvan”

– hangsúlyozta az EP-képviselő.

Ez lesz az ülés menete:
1. a petíció bemutatása
2. ezt követően az Európai Bizottság képviselője adja elő álláspontját
3. majd sorban az érdekelt képviselők fejezik ki véleményüket
4. végül döntés születik arról, hogy milyen útja lesz a kezdeményezésnek.

Vincze Lóránt elmondta, az Európai Néppárt nevében azt fogja javasolni, hogy mindenképpen maradjanak nyitva ezek a petíciók, az Európai Bizottság végezzen széleskörű vizsgálatot, az új szlovák kormány pedig tisztázza álláspontját a kérdésben.

"A petíciósok egy tényfeltáró látogatást megszervezését kérik, hogy a helyszínen lehessen megvizsgálni a helyzetet, ami segíthet a téma gyorsabb rendezéséhez, ez nagyon hasznos volna, de a járvány miatt eléggé zsúfolt a szakbizottság ezirányú napirendje. Bízom benne, hogy olyan eredménnyel zárul a keddi vita, amely a felvidéki magyarság számára jó hír lesz” – tette hozzá az RMDSZ-es politikus. 

Amennyiben a bizottság a a vizsgálatok folytatása mellett dönt, a következő lehetőségekkel élhet:
- kikérheti a szlovák kormány álláspontját;
- tényfeltáró út kezdeményez Szlovákiába a járványhelyzet javulását követően;
- a kérdést a LIBE jogállamisági munkacsoportjához utalja véleményre;
- rövid állásfoglalást javasol;
- közmeghallgatást, tanulmányt javasolhat.
A két petíció sorsa az EP útvesztőiben

Az első, ún. Juhász-féle petícióval korábban már foglalkozott a PETI, érdemi döntés azonban nem született. A szakbizottság előbb egy ajánlást fogalmazott meg a beadvánnyal kapcsolatban, majd kikérte az Európai Bizottság (EB) véleményét.

2012-es válaszában az EB olyan “történelmi dokumentumoknak” nevezte a dekrétumokat, amelyeknek nincs mai joghatásuk és azt tanácsolta a petíció szerzőinek, amennyiben úgy vélik, hogy egyéni jogaik sérülnek a dekrétumokkal kapcsolatban, forduljanak az Európai Emberjogi Bírósághoz.

A PETI ezt követően két alkalommal (előbb 2012 szeptemberében, majd 2013 májusában) is napirendre tűzte a petíció megvitatását, a második alkalommal viszont zárt ülést rendelt el, annak ellenére, hogy a magyar és felvidéki EP-képviselők arra kérték a PETI akkori olasz néppárti elnökét, hogy az ügyet rendes nyilvános vita során tárgyalják meg. Érdekesség, hogy az ülésen jelen volt Ivan Korčok is, aki jelenleg Szlovákia külügyminisztere.

Az ügyben nem született döntés, a petíció nyitva maradt: a PETI véleményre kérte fel a JURI (Jogi) és a LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) bizottságokat (ez utóbbi aztán úgy döntött, hogy nem készít véleményt a petícióhoz), a tárgyalás ugyanakkor heves indulatok között zajlott.

Az Európai Néppárt is tanácstalan maradt

Miután olyan döntés született, hogy nem született döntés, politikai diskurzus indult az Európai Néppárton (EPP) belül, a delegációk között ugyanis ellentétek alakultak ki, és ezeket fel kellett valahogy oldani. A cél az volt, hogy az EPP egységes álláspontot alakítson ki a kérdésben. Ennek kidolgozásával egy munkacsoportot bíztak meg, amelynek többek között tagja volt Mészáros Alajos, az MKP akkori EP-képviselője és Eduard Kukan szlovák EP-képviselő is, vezetője pedig az EPP jelenlegi frakcióvezetője, Manfred Weber volt. Ám hiába volt minden igyekezet, a munkacsoport eredmény nélkül zárta munkáját.

Újabb fordulat akkor állt be az ügyben, amikor sikerült elérni a magyar néppárti együttműködés keretében, hogy a petícióval az EP Jogi Bizottsága érdemben foglalkozzon. A Jogi Bizottság állásfoglalásában kifejtette, hogy a Beneš-dekrétumok még élő jogi hivatkozási alapok a szlovák jogrendszerben és ennek alapján indokolt lehet a további vizsgálat.

A Jogi Bizottság következtetésében 2014 februárjában aztán kimondta azt is, hogy a dekrétumok jelenléte a szlovák jogrendben bizonytalanságot okoz és ezért további vizsgálatokra van szükség.

A Jogi Bizottság véleményére természetesen azonnal érkezett a szlovák válasz, miszerint a szakbizottság álláspontja jogi és ténybeli tévedéseket tartalmazott. A szlovák diplomácia egyébként mindvégig nagyon aktív volt a dekrétumokkal kapcsolatban: több alkalommal (több esetben személyes találkozók útján) kérte vagy próbálta valamilyen módon a petíciók lezárását elérni 2012-tól kezdődően.

Már az is eredmény, hogy napirenden maradt

2014 és 2019 között, amikor Csáky Pál, az MKP korábbi EP-képviselője volt a PETI egyik alelnöke, a petíciók ugyan nem kerültek nyilvános ülésen megvitatásra, ugyanakkor többször is a koordinátori (zárt) ülések témája volt.

A legnagyobb eredmény azonban mégis az volt, hogy sikerült visszaverni azokat a szlovák diplomáciai igyekezeteket, amelyek a két Beneš-petíció lezárását szerették volna elérni.

A PETI utolsó alkalommal 2019 márciusában kommunikált az ügyben: levelet küldött az EB akkori jogállamiságért felelős alelnökének, Frans Timmermansnak, hogy fejtse ki véleményét a szlovák parlament 2007-ben hozott határozatával kapcsolatban, illetve a dekrétumok jelenleg gyakorolt joghatásáról. Erre reagálva az EB 2019-ben gyakorlatilag megismételte korábbi válaszát a Beneš-petíciókkal kapcsolatban, ismét hangsúlyozva, hogy a Bizottság álláspontja nem változott: a dekrétumok nem térnek ki a konkrét kérdésekre.

Kövesse facebook oldalunkat is!