2020. szeptember 1., 17:06

„A kollektív bűnösség hangoztatása a történelem során mindig is politikai érdekeket szolgált” – az Új Egység mozgalom tüntetett Pozsonyban

Az Új Egység mozgalom szeptember 1-jén tiltakozó nagygyűlést szervezett Pozsonyban, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának épülete előtt.

Médialapozó
Fotó: Radi Anita

A szakadó esőben mintegy 60-70 tiltakozó vett részt a mára meghirdetett tiltakozó nagygyűlésén. Az Új Egység mozgalomnak az esemény megszervezésével az volt a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a még ma is érvényben lévő, az itt élő magyarságot károsan érintő Beneš-dekrétumok, valamint a kettős állampolgárság kérdésének tarthatatlanságára, illetve a felvidéki magyar közösség társnemzetként való elismerésére.

A meghirdetett programmal ellentétben azonban több vendég sem jelent meg a tüntetésen, és az előzetes program nagy része elmaradt. Nem jött el dr. Tomáš Plank ügyvéd, a Szlovák Földalap károsultjainak jogi képviselője, ahogy az egyik károsult sem, akik a meghívó szerint beszédet mondtak volna a rendezvényen. Továbbá nem lépett fel Kovács Koppány sem, aki koncertet adott volna a helyszínen.

A tiltakozáson Samu István, az Új Egység mozgalom elnöke szólt elsőként. Mint elmondta, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának épülete a felelős több olyan ítéletért, amelyek keretében földeket koboztak el ma is érvényes a Beneš-dekrétumokra hivatkozva.

„Ma azt az alkotmányt kéne ünnepelnünk, amely diszkriminál minket. A szlovák alkotmányban nem vagyunk jogi értelemben társnemzete a szlovák polgártársainknak. A Beneš-dekrétumok, amelyek kollektíve bűnösnek bélyegezték a szlovákiai magyarságot, a bíróságokon mind a mai napig még hivatkozási alapul szolgálnak” – mondta el Samu István.  

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hatályos szlovák törvénykezés nem engedi meg a kettős állampolgárságot, amellyel nemzeti és történelmi örökségünket és kötődésünket az egy magyar nemzethez közjogilag legjobban kifejezésre tudnánk juttatni.

„A felvidéki magyaroknak meg kell szabadulniuk attól, hogy kisebbségi érzésük legyen Szlovákiában. Véget kell vetni a kisebbség érzésből fakadó látásmódnak, és az őshonos nemzeti közösség szemüvegén keresztül kell értelmezni jelenlétünket Szlovákiában” – emelte ki Samu István.

„A kollektív bűnösség hangoztatása a történelem során mindig is politikai érdekeket szolgát” – fogalmazott Samu.

Cziprusz Zoltán (MKP) beszédében kiemelte, a háborút követően a Beneš-dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei a kollektív bűnösséget hirdető szellemben születtek. Ellentétben az egyes szlovák politikusok állításaival, tartalmukat tekintve nem a szabad világ, a demokrácia, a jogállam és a jog előtti egyenlőség eszméinek megtestesítői, hanem éppen ellenkezőleg, annak tagadása.

Miközben a téma megvitatását azzal utasítja el a szlovák fél, hogy ez a kérdés már csak a történészekre tartozik, azt látjuk, hogy ma is embereket fosztanak meg vagyonuktól arra hivatkozva, hogy felmenőik magyar avagy német nemzetiségűek voltak – mondta Cziprusz Zoltán.

A Beneš-dekrétumok bizonyos rendelkezési szellemében az állam továbbra is elkobozhat vagyonokat a felvidéki magyaroktól arra hivatkozva, hogy a felmenői magyarok voltak. A szlovák álláspont szerint az így örökölt vagyon nem az örökösé, hanem az államé. Szlovákiában végre szakítani kell a dekrétumok szellemiségével, ehhez a szakításhoz pedig jó alapként szolgálhat az európai emberi jogi bírósági döntés – vélekedett az MKP alelnöke.

A rendezvényen a tiltakozók követelték a Beneš-dekrétumok máig hatályos kitételeinek tényleges jogrenden kívül helyezését, a társnemzeti státuszunk rendezését, nyelvünk hivatalossá tételét az általunk lakott régiókban, az Alkotmány preambulumában olvasható nemzeti paradigma megváltoztatását, illetve egy olyan területrendezési modell megalkotását, amely a magyarság számára is biztosítja a fejlődést és magmaradást nyelvében, kultúrájában és nemzeti közösségében.

+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.