Gyógyszerész, gyógynövénykutató, ásványvízelemző és a turizmus megszállottja.
Kisebb kitérővel folytatódik a sorozat: azt nézzük meg, mennyi esélye van annak, hogy a XXI. században újra találkozzunk a fekete himlővel.
Jenner nagy találmányának kissé romantikusra sikeredett története után most a kőkemény tudományos kutatás világába merülünk alá.
A 2020. esztendő ismét olyan év volt, amikor a két nagybolygó a Kos csillagképben háromszor is „közel került” egymáshoz.
Egy se bírta mondani, hogy éljen (Jenner) Eduárd, pedig teljesítménye milliónyi emberi életben mérhető.
Kövesligethy Radó mozgalmas gyermekkoráról, sikerekkel és megpróbáltatásokkal teli felnőttkoráról regényt lehetne írni.
Az 1816–17. évi, súlyos károkat okozó tiszavölgyi árvizeket követően őt kérték fel az egész alföldi vízgyűjtő terület átfogó rendezésére.
Kollányi Ferenc önként választotta a lelkészi hivatást, de Isten szolgájaként a tudományok művelésében is jeleskedett.
Frölich írt arról is, hogy a magassággal arányosan csökken a légnyomás, ami azért érdekes, mert Torricelli és Pascal jóval később foglalkozott ezzel a kérdéssel.
Harminc évig állt igazgatóként az Eötvös József Collegium élén, a legnehezebb időkben is.
A "gyengébbik nem" a modern tudomány szinte mindegyik nagy vívmányából kivette a részét.
Klupathy Jenő 1861. október 21-én Kassán látta meg a napvilágot.
Az 1880‑as népszámlálás 14 millió adatlapjának a feldolgozásában vállalt fontos szerepet.
Munkásságáért két alkalommal is Kossuth‑díjjal tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1938‑ban levelező, 1946‑ban rendes tagjává választotta.
1879-ben 179 búza- és 79 lisztminta minden részletre kiterjedő elemzését végezte el. Ez a maga módján világrekordnak számított.
A magyar állatorvosképzés megújítója volt.
