Az antifa mozgalom ma ez európai baloldal szerves része.
A liberális-újmarxista fősodratú média és hazai szatelitjei naponta felmondják a Soros-birodalom által feladott leckét, s ebbe a forgatókönyvbe komponálják bele a felvidéki magyarságot is, mint egy gondolat nélküli, parancsra váró ötödik hadoszlopot.
Fukuyama a múlt század végén nem kevesebbet állított, mint hogy a liberalizmus győzött a világon, és véget ért a történelem.
Ki akar itt uralkodni? Az igénytelenség? A káosz?
A posztliberális-újmarxista térfélen minden állítás igaz és üdvözítő, a mi oldalunkon pedig avítt, temetni való.
A jogfosztás, a mindennapos provokációk, a nem ritkán fizikai megfélemlítések nem aggasztják az egyébként annyira érzékeny demokráciaféltőket.
Nagy leleplezés, vagy valami más...
Styron tanultabb prózájában egy csapásra gyalázza le a kereszténységet.
Mindenütt ott vannak, mindenre rátelepszenek, mindenhol kitúrják a fészekből a tojást, és belerakják a magukét.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója dühös cikket írt az Origón, amelyben kicsit meglódította azt a bizonyos sulykot, és Hitlerhez hasonlította Soros Györgyöt.
Sajnos a cikk nem taglalta, mi volt előbb, a tojás vagy a tyúk. Azaz, a mentális problémákkal küzdők nagyobb százaléka választja a liberális eszméket, vagy a liberalizmus magunkévá tétele okoz netán mentális problémákat.
Az SaS számára a legnagyobb kihívást talán az jelentette, hogy a liberális térfélen megjelent a Progresszív Szlovákia.
Bárhogy is szeretnénk, eddig egyik ellenzéki párt sem tudott meggyőzni minket arról, hogy a határon túli magyarsághoz őszinte barátsággal közeledik.
Vannak közös érdekek, és vannak akár kényszerítő erők, hogy a közös érdekeket felismerjük.
Bűn, sőt – divatosan mondva – szarvas hiba minden extrémizmust rányomni a jobboldalra, megpróbálni a jobboldal elhajlásaként magyarázni.
Most is itt a veszély, hogy a döntések meghozatalának ilyen mértékű torzítása ismét megteremthetné azt az ideológiát, amely rövid idő után átcsaphatna egy újfajta diktatúrába.
A jelzős demokráciák olyanok, mint az egykönyves emberek. Félni kell tőlük.