Nem tudni, mi lesz azokkal, akiknek a járáshatárokon túl nyugszik valamely hozzátartozójuk.
Halottak napján nemcsak a halottaink miatt megyünk ki a temetőbe, hanem saját magunkért is, mert az élet mindennapi gondjai közepette hajlamosak vagyunk megfeledkezni e világ kérlelhetetlen igazságáról: az élet mulandó. (Böjte Csaba)
Több magyar vidéken ilyenkor ételt is vittek a temetőkbe.
Megnyugtató szavak.
Az utóbbi évtizedekben Európa keleti tájékain is mind nagyobb ismertségre tett szert a Halottak napjának kelta eredetű, s az angolszász területeken legelterjedtebb változata: a Halloween.
Több városi rendőr fog járőrözni a mindenszentek ünnepe alatt a vágsellyei temetők környékén. A rendőrök igyekeznek megelőzni a lopásokat és a tűzeseteket.
Ha kivisszük virágainkat a temetőbe, gondoljunk azokra is, akiknek nem jutott ki a dicsőségből.
Mindenszentek és halottak napja számunkra a temetőjárásól és az eltávozottakra való emlékezésről szól.
Valódi válaszok helyett ilyenkor lesem az égi válaszjeleket: a szélben bólintó fát, vonatfüttyöt, madárröptét, bogárjárást, lélekharangot, tovatűnő felhőket, meg ilyeneket.
Amikor hosszúk az esték, lábunk alatt avar zörög és valami mélységesen mély csend és szomorúság vesz körül, akkor érkezik el az idejük.
Vannnak, akik bosszankodnak, mások sportosan fogadják a hírt, hogy nem csak Amerikában ünnepelik hóbortos jelmezekkel a halottak napját, hanem létezik bodrogközi Halloween is.
Kövesdi Károly
Száraz Dénes
B. Vida Júlia
